Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Szakál Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1967-68

EGER, cisztercita templom homlokzati stukkói Az egri volt cisztercita templom homlokzati helyreállítása során (tervező: dr. Rados Jenő) a vakolatból mintázott, erősen mállott és helyen­ként az alapvakolattól elvált stukkódíszeket kel­lett helyreállítani. A rögzítési munkák után készült el a stukkóplasztikák megtisztításának munkája, majd a hiányzó részek pótlása. Az újramintázott részek helyszíni felhordással, puhamészkőzúzalékos mész-gipsz stukkóból készültek. JAK, kegyúri karzat oszlopkieyészítés A jáki templom kegyúri karzatának ülőfülkéi­nél egy oszlop hiánya az esztétikai megjelenést nagyon kedvezőtlenül befolyásolta. A hiányzó oszlop helyére margitbányai mészkőből faragott oszlopot állítottunk. A csatlakozó részek értelem­zavaró hiányosságait mészkőzúzalékos mész-gipsz stukkóhabarccsal javítottuk ki. KISNÁNA, oroszlános dombormű és kőtár A kisnánai vár ásatásai számos kőfaragványt is napfényre hoztak. (Régész: Pámer Nóra.) A fa­ragványtöredékek között külön csoportot képez­tek a vörösmárványok, mely töredékek egymás­hoz illesztésével kialakult az eredeti faragvány képe. Egy gótikus párkányt megtámasztó két családi címer fölött oroszlán áll, fölötte felirat­szalaggal, míg felemelt jobb mancsa alatt kapisztrán­kereszt és sárkány van kifaragva. A töredékekből megállapítható volt, hogy a domborműves farag­459. kép. Kisnána. Vízköpős oroszlános dombormű helyreállítás után vány eredetileg vízköpő volt, amit az oroszk'míéj­nél a hátfal síkjáról bemélyített tölcsérszerű kifa­ragás bizonyított. A töredékek ragasztásához katalizátoros mű­gyantát, az esztétikailag zavaró csorbulások javí­tásához vörösmárványzúzalék és műgyanta keve­réket, a nagyobb hiányok pótlásához vörösmárvány­zúzalékos műkövet használtunk fel. A műkőpót­lásokat fogasvésővel faragtuk át (459. kép). A faragványos kőanyag kőtár-rendezésével (tervező: Erdei Eerenc) a Kompolti-sírkő kiegé­szítésével a vár romterülete élménytadóan gazda­godott. MÁREVÁR, reneszánsz faragványok A márévári ásatások (régész: G. Sándor Mária) nagyszámú faragványtöredéket eredményeztek, melyek között kiemelkedő jelentőségűek a rene­szánsz töredékek. A krétaszerűen finomszemcséjű puha mészkőből gazdagon faragott, erősen töre­dékes és szilánkokra széteső egyes faragványok cso­portosítása, az összetartozó részek ragasztásai után kerülhetett sor a jelentősebb mennyiségű faragvány­csoportok kiegészítésére. Szinte teljesen összeállít­ható volt egy nagyon díszes faragású, delfines frízű reneszánsz ablak, melynek töredékeit össze­építettük, a hiányzó részeket mész—gipsz stukkó­val pótolva. Összeépítettünk egy félköríves záró­dású, címeres-feliratos, a sarokmezőkben delfinek­kel díszített ajtó-szemöldökkő faragványt is. Egy egyenes záródású reneszánsz ajtókeretet a töre­dékek összeépítése és a kiegészítés után visszaépí­tettük. Egy levóldísz frízű konzolos reneszánsz kandalló rajzban volt rekonstruálható. MOSONMAGYARÓVÁR, Nep. Szt. János szobor helyreállítása Az 1744-ben készült pestisemlék hazai barokk plasztikánknak nagyon szép alkotása, mely sajnos az idő viszontagságai mellett fizikai sérüléseket is szenvedett. A bábos korlát lefedő párkánya sok­helyütt el volt törve, egyes balluszterek dara­bokra estek szét, és több hiányzott is. Magán az emlékművön a szobrok szenvedték a legnagyobb károsodást. Míg az alépítményben levő Szt. Rozália-reliefen, és a volutás talapzatban levő, Nep. Szt. János életének jellemző jeleneteit ábrá­zoló dombormű veken nagyobb hiányok nem vol­tak, a főpárkányon álló szobrok súlyos sérülése­ket szenvedtek. A Szt. Sebestyén szobornak letört a feje és hiányzott jobb karja, mely már újabbkori kiegészítés volt. A Szt. Rókus szobornak is le volt törve a feje, szélesen szétterülő köpenyén pedig nagyfokú mállások voltak. A harmadik szent szobrának hiányzott jobb kézfeje és a bal kezében tartott feszület — melyet egy újabbkori javítás­kor vascsappal rögzítettek — darabokra volt szét­hasadozva. Aránylag jó állapotban volt a három­szög alaprajzú obeliszk az oszlopfővel és Nep. Szt. János lendületes szoborkompozíciójával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom