Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Valter Ilona: A Becsehely-polai r.k. templom
Körülötte temető. Tulajdonképpen oltára nincs, a szentélyben egy fa asztal, kis kereszttel." Kz a XVII. század végi leírás a templom középkori állapotát tükrözi. Figyelemre méltó benne, hogy a középkori templomnak is volt tornya. A harang, amit a Canoniea Visitatio említ, ma is megvan a templom mostani tornyában. 1716-ban Pólya szintén Tótszentmárton filiája, „ahol 10 jobbágy van és 12 zsellér, egykor jilébánia volt, a kápolna most asztalos munkával deszka mennyezetű, oltár nincs benne. Befogad kb. 100 embert. Harangja félmázsás". 22 1718-ban azt írják róla, hogy új oltára van. 23 1747-ben Pólya Béc (Becsehely) filiája. „Ott Mindenszentek kápolna van, falazott, boltozott szentéllyel, egyéb része deszka mennyezetű, teteje jó, jól zárt, misefelszerelése van". 24 A következő rövid hírt 1760-ban olvashatjuk, amikor csak annyit jegyeznek meg róla, hogy állapota változatlan 25 1774-ben Béc (Becsehely) plébánia filiái között szerepel: Pólya az anyaegyháztól háromnegyed órányira van. Ott falazott kápolna található, mely ..ante adhuc revolutionem turcicam erecta, sed ruinosa". 26 Kegyura gróf Fekete György. Ugyanez a Fekete György volt a kegyura a becsehelyi plébániának ahová. Tótszentmárton után í'iliaként a polai kápolna is tartozott, és ma is tartozik. Az 1774-es Canoniea Visitatio szerint F'ekete György ez évben Becsehelyen falazott kápolnát építtetett. Ez a ma is meglevő plébániatemplom. 1777-ben megalakult a szombathelyi püspökség, s ettől kezdve Pola Becsehellyel együtt a szombathelyi egyházmegyéhez tartozik. A Canoniea Visitatiókat a szombathelyi egyházmegye letenyei esperessége kötetében kell keresnünk. Az 1778-as Szily-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv Béez (Becsehely) filiái között beszél Poláról. E leírásban az a legfigyelemreméltóbb, hogy a templom befogadóképessége 200 (mégegyszer akkora, mint 1716-ban), állapota romos. Sekrestyéje, tornya nincs, a harang egy fa haranglábra van helyezve, belül fából készült karzatja van. 27 Az 181 l-es Somogyi-féle Visitatio is érdekes adatokat közöl Poláról. A szöveg szerint kb. 20 évvel ezelőtt, tehát 1790 körül a templomot felújították, s most állapota jó. A fa karzat helyére kőből épült került, s ami nagyon fontos: a templomnak ismét építettek tornyot. 28 1830-ból is van adatunk a templomról Bőh András jegyzőkönyvében. E tudósítás szerint 12 éve, tehát 1818-ban ismét javították a templomot. A javítás mértékéről azonban semmit sem mond a Visitatio. 29 A múlt század nagy és úttörő műemléki kutatója, Rómer Flóris zalai útjain a polai templomhoz is eljutott. Az 1860-as években ő tudósít a templomról, részletesen leírva azt: ,,A kerek szentélyben az ablak keskeny, kerekded, a szentségház egyszerű négyszögű fülke, a papiszék szűk, csak egy 422. kép. A templom szentélye és csúcsíves diadalíve személyre való mélyedés, a diadalív csúcsos párkány helyett egyszerű félbolttaggal. Az oldalajtó köríves háromtagozatos téglaszalagokból készült, melyek között egyszerű mélyedések teszik a függélyes választékot. A szentély tíz egyszerű téglaszalagtól van övedzve, melyeken csak táblából és rézsút faragott téglafejezetek ülnek. E csinoska téglaépítményen még körívű párkányzat sem hiányzik, valamint a keskeny körívű ablak sem. Egész hossza 52'. a szentélvszélesség 9', a hajójáé 14'6 c ." ;i0 423. kép. A templom alaprajza 22 Magyar Műemlékvédelem 337
