Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Sedlmayr János: A visegrádi lakótorony helyreállítása

418. kép. Az Alsóvár együttese kelet felől nézve, a helyreállítandó Északi-kaputoronnyal és a rendezendő területtel tussal emelnénk ki. Csak a felsorolt munkák elkészülte után mondhatjuk el, hogy a Lakótorony első helyreállításának legalább századik évforduló.1 E G V Z 1 A tudományos dokumentáció anyagából a levéltári kutatást, a korábbi metszet- és fényképanyag összeállítását, valamint az építészettörténeti összefoglalást Héjj Miklós régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója készítette. A felmérési rajzokat Sedlmayr János tervező és munkatársa Seb. Pusztai Ilona készítették. A helyszíni épületkutatást, illetve kortörténeti vizsgálatokat Héjj Miklóssal közösen végeztük. 2 A Lakótorony helyreállítási terve az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályán készült, 1962 — 63. években. Osztályvezető: Horler Miklós, tervező építész: Sedlmayr János, tervező munkatársa: Keh. Pusztai Hona, statikus tervező: Kzlávik Tibor, gépész tervező: Pálus János, szerkesztő: Kév Sándorné. A helyreállítás megvalósítása az OMF Visegrádi Építésvezetőségének munkája, készült 1963 — 66 között. Kőépítésvezetők: Szarka Imre, Palik Károly, Kriszt György, Marosi László. Építésvezető: Kiss László. Csoport-, ill. művezető: Valentin Ferenc, Fieszl Béla. 3 Az Alsóvár középkori kialakításának elméleti rekonstrukciójával több szakember is foglalkozott: Schulek Frigyes, dr. Lux Kálmán és Schulek János. A Lakótoronyra vonatkozó korábbi rekonstrukciók alapvető tévejára az Alsóvár megjelenése, felhasználása és bemutatása végre méltó az emlék nemzetközileg is elismert értékéhez. Sedlmayr János E T E K dése, hogy a későromán és gótikus periódusokat egyetlen állapotban rögzítik. (így pl. külső tömegében a faszerkezetű gyilokjáró és a gótikus lőréssor egyidőben nem élt.) 4 A boltozat elméleti rekonstrukciójánál és kiszerkesztésénél Szakái Ernő kőszobrászrestaurátoi* szaktanácsait vettük igénybe. 5 A régészeti kutatást a tornyon belül, majd az Alsóvár területén, valamint a felvezető út mentén végzett ásatást Hféjj Miklós régész vezette. Az utóbbi két terület feltárásában munkatársa Szőke Mátyás régész volt. 6 Fényképek tanúsága szerint elpusztult többek között egy boltozati zárókő is, amelyet a negyedik emeleti boltozatrekonstrukcióhoz jól télhasználhattunk volna. 7 E tervvariánsok ismertetése megtalálható a „Műemlékvédelem" HL évf. 1. számában, Szanyi József: A visegrádi alsóvár c. cikkében (1959). 8 A vázlattervet és végleges helyreállítási tervet először az Országos Műemléki Felügyelőség kibővített tervtanácsa, majd az EM Műemléki Bizottsága elé bocsátottuk. u Az Anjou-kútház a visegrádi Palota belső udvarán, a keleti oldal árkádsorához tapadva állt. Elbontása a késő gótikus kerengő építése előtt történt. Helyszínen