Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

A Duna-partok képét is alaposan megváltoztatta a háború és az elmúlt húsz év építkezése. Nagy öröm, hogy hídjaink sorozata szebb, mint valaha. A Lánchíd épp olyan szép, mint volt, a Margithíd és a Petőfi-híd szebb lett, nem is szólva az Erzsébet-hídról. Budai hídfeljárója a ma és a holnap nagyvárosainak korszerű városképét idézi. 7. kép. Jó új beépítés a Népköztársaság útja külső szakaszán A tulajdonképpeni Duna-partok képe sokat változott, hiszen volt mit építeni a háború után. A pesti oldal Margit-híd és Lánchíd közti szakaszát befejezettnek, jónak tartom. A pártközpont nyugodt, arányos tömbje jó indítása e partszakasznak, s nem érzem bántónak, sőt kellemesnek tartom a tőle délre fekvő kis parkot, játszóteret is. Jó a Széchenyi rakpart és Széchenyi utca sarkán emelt új lakóház is (6. kép). Sajnos ettől kezdve már közel sem ilyen biztató a kép, a Roosevelt tér üres telkeinek jó beépítését nagyon igényli már a városkép. Az épülő Duna-szálló hatását most még nem lehet megítélni, de sejtem, hogy akkor válhat csak díszére a Duna-rjart képének, ha tervezett párja is megépül a Vigadótól északra. Enélkül a szálló, a Vigadó és a Thonet-ház látványilag szorosan összefüggő képe, a változó magasságok, az össze nem hangolt tömegek folytán valószínűleg nem lesz előnyös, s az új szálló sem méretében, sem arányaiban nem képes harmonizálni környezetével. A Belgrád rakpart csúnya, építészietlen képén csak egy generális átépítés segítene, ez azonban csak a távoli jövő feladata. A Közraktár utca és a Soroksári út előtti, lassanként felszabaduló parti sávot azonban parkosítani kellene, ez a „galériaerdő" a pesti Duna-part jó déli bevezetője lenne, melyből a Boráros tér környékén kontrasztként egy magasház törhetne fel.

5 A balpart északi lezárását a tervezett újlipótvárosi lakótelep viszont minden bizonnyal méltóan fogja megoldani. A budai Duna-part északon az Árpád fejedelem útjával kezdődik. Ennek egységes hatású beépítése az utóbbi évtized egyik legnagyobb városképformáló eredménye volt. Délebbre sajnos nem ilyen egyértelműen jó a kép. A Bem rakparti pontház (a felszabadulás utáni első középmagas épület !) melletti ugyancsak középmagas, zártsorú beépítés nagy városképi tévedés. A jobbpart képére — a Lukács-fürdőtől egészen a Gellérthegyig mindeddig az volt jellemző, hogy a falszerű, közel azonos magasságú (általában 20 m körüli) beépítést ritmikusan osztják magasabb hangsúlyok. Ehhez az összképhez a pontház jól alkalmazkodott. Magasabb volt ugyan környezeténél, a szabadonálló beépítés azonban feloldotta, enyhítette az ellentétet. Ez a harmónia most felbomlott. Az Erzsébet-templomtól északra épített új, zártsorú, középmagas házak mellett értelmetlenné, szürkévé silányult a korábban hangsúlyos pontház. Az új uralkodó magasság immár nem kontraszt a part térfalában, hanem kellemetlen felmagasodás. Jó megoldás lett volna itt akár két másikat építeni a pontház mellé,

6 akár a foghíjakat a zártsorúval megegyező magassággal kiképezni. A választott az egyetlen megoldás, amely nem kedvező. Délre haladva feltűnik Budapest utolsó, bomba által félbetépett, helyre nem állított háza, a Bem rakj^art 11. Jó lenne már helyreállítva látni. Nem sokkal odébb még inkább aratott a háború. A Clark Ádám térnél elpusztult a budai oldal legigényesebb eklektikus együttese. A Lánchíd utca előtti házsor eltűnése városképileg talán nem is fáj, de a hídfő máig tartó rendezetlensége szembetűnő. A Groza rakpart két új háza viszont éppen arra példa, hogy az uralkodó beépítés átvétele (milyen egyszerű követelmény!) rendszerint jó eredményre vezet. Végül a jobbpart fokozatosan feloldódó, zöldbe ágyazott lezárását, a műegyetem teljes kiépülésével és a vásárváros létrejöttével ma még csak sejteni és remélni lehet. A pesti oldal városképileg fontos főútvonalai közül a Népköztársaság útja — szerencsére épségben maradt, képe alig változott. A külső szakasz új épületeit általában városképi nyereségnek könyvelhetjük el, különösen a szovjet nagykövetség szép új székházát (7. kép). A többi főútvonalon sem történt nagyobb változás, hacsak a Nemzeti Színház helyén támadt űrt nem számítjuk. A néhány új épület közül legjobban a Múzeum körút 23 és a József körút 86 (Üllői út sarok) lakóház tetszik. Jelenleg folyik a Tanács körút átépülése. Bár a Hacker-szála elvesztése fáj, itt mégis jó,