Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Mendele Ferenc: Hollókő műemléki védelme
a Dózsa Gy. utca és a Mély út közötti lakóterület, majd az utóbbi két évtizedben a rendezési tervekben is kijelölt új nyugati falurész. 7 Az erős lejtőn települt, gyakran kedvezőtlen tájolású házakkal túlzsúfolt régi falurész — az Ófalu nagyrészt változatlanul fennmaradt településszerkezetét (304. kép) és a századfordulón épült, vagy átépített, de a hagyományos palóc háztípusra utaló ma is meglevő utcaképet lényegében ennek köszönhetjük. A község ,, . . . lakossága a nagy tömegében is viszonylag igen sok tekintetben egységesnek mutatkozó palóc népcsoporthoz, az északi magyarság ... keleti ... részéhez tartozik". 8 A palócság a múltban irtván y településben, majd a földmüvelés általánosabb elterjedése révén a szalagtelkes rendben ülte meg telephelyeit. A szalagtelkes települési mód . . . különböző útmenti, patak menti ... - , s általában egyutcás falutínusokat alakított ki ... Ennek megfelelően Hollókő is ,, . . . a hegyvidékre jellemző útmenti település, soros beépítésű falu: a lakóházak a községet kelet-nyugati irányban átszelő út mentén keskeny szalagtelkeken, fésűs beépítésben, az útra merőlegesen . . . " <J domboldalra épültek (365. kép). A várhegy viszonylag meredek északi lejtője és a patak közé szorított keskeny terület nem tette lehetővé azt, hogy a palócságra jellemző beltelkek leggyakoribb formája — a hátul pajtával lezárt, nyújtott lakóház udvarok itt is kialakulhassanak. A szalagtelkek rövidsége különösen a jelenlegi Kossuth utca páros házszámú oldalán és természetesen a középkori alap vetésű r. k. templom átalakítása után beépült ún. ,,szigeti" részen feltűnő. 10 A település szerkezetét is meghatározó, általában az utcavonallal párhuzamosan épült pajták ezért a rövid és keskeny szalagtelkekből kiszorultak, és — az alföldi kertes települések hatására — csoportosan, egy zárt területen belül helyezkedtek el Hollókőn is. 11 A pajtáskertet a községtől a ma is „pajtásároknak", „pajtaároknak" nevezett mély vízmosás —, az úttól a „líciumgát" választotta el. 32 A jelenlegi Kossuth u. 43., 45., 47., ill. 42., 44., 46. sz. telkeket magábanfoglaló volt pajtakert a századforduló körül szűnhetett meg, ele az itt lebontott pajták helyett újak a beltelkeken már nem épültek. A palóc települések másik sajátos jellemzője a soros beépítésű falvak csoportos telkei ,, . . . amelyek az ősi hadas település nyomait őrizték meg. Az egy hadba tatozók — a rokoncsaládok telkei, házai a falun belül az első foglalás jogán egy helyben, . . . egy portán települtek. Ezt az ősi palóc hadas települést figyelhetjük meg Hollókőn ... is. A had, a nemzetség, a rokoncsaládok szaporodásával, a korábban nagyobb és egységesebb telkek apróbb részekre osztódtak . . . " 13 Az osztott, de kerítéssel csak ritkán körülvett 14 szalagtelkeken az utcavonalra kerültek az „első foglalás jogán" épült házak és azok mögött általában hozzáépítve, ritkábban különállóan (366. kéj")) az újabbak. 15 370. kép. Utcakép, I9ÔS. (MTI fotó) A falu átalakulása, az új házhelyosztás elsődlegesen a hadas településre utaló csoportos telkek számát csökkentette; ezen belül is elsősorban a telkek végében különállóan épült házak számát. Ezek a telkek végén álló épületek helyenként szinte összefüggő utcasort alkottak, amelynek maradványait Hollókőn ma már csak a Kossuth u. 63., 67. és 7.1. sz. házsornál találjuk meg. (Elszórtan ilyen még a Petőfi u. 4., 14. és 26. számú; a Kossuth u. 78., 86. számú, és ilyen volt a Kossuth u. 80. sz. telken állt és az 1950-es évek közepén lebontott lakóház is.) A csoportos telkek változatos helyi formáját az egymáshoz csatlakozó, egyvégtében épült házak eltérő kapcsolatai is tovább gazdagítják. Leggyakoribb, ha a két összeépült lakás bejárata közös udvarról nyílik, 1 " de helyenként a kapcsolódó lakás ellentett oldalról közelíthető meg (pl. Kossuth u. 79 81.). A csoportos telkek negyedik helyi típusa az utcavonalra épített, a közös udvaron egymással szemben álló két vagy több lakémáz. amelyre a Kossuth u. 92., 94. és a Kossuth u. 81. Petőfi u. 2. sz. a ma is meglevő példák. 17 Az útmenti soros falu megfelelő telekformája Hollókőn is a soros udvar, a palócságnál általában egybeépült lakóházzal és gazdasági épületekkel (kamrával, istállóval). A pajták — már jelzett — hiánya miatt ígv különállóan melléképületeket a faluban alig találunk, ezek is kizárólag disznóólak (hidasok), fészerek, és az 1930-as évektől kezdődően épített nyári konyhák. A hagyományos faluszerkezethez és telekelrendezéshez az 1909 — 1911 között átépített, nagyrészt újonnan épített lakóházak is igazodnak. Ezek a kőalapra épült, vályogfalú, szelemenes, cseréppel fedett épületek ezen túlmenően még az északi magyai- vagy palóc háztípus 18 egykori kürtös kemencés tüzelőberendezésével együtt járó sátortetős, füstlyukas tetőformáját (367. kép) is részben megőrizték. A régi füstlyukat ezeken az átépített házakon a gazdagon díszített, változatos - de egy mestert feltételező felső deszkaorom
