Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Károly: A szigligeti vár 1965-66. évi feltárása

300. kép. A lépcsőépítmány feltárása (a nyíl a kőbaltát mutatja) kövei utalnak. Hasonló kőből készültek a kápolna, a Ny-i várfal közepe táján levő kistorony sarkai és a korábban épült két felső torony — a ,,palota" két oldalán felső szintjeinek arm hozásai is. (Ezzel kapcsolatban felvetődik annak lehetősége, hogy e két torony felső emeleteinek építése ebbe a, szakaszba sorolható.) A XV. század közepe táján a vár az Űjlakyak birtokába került. Elképzelhetetlen, hogy közel egy százados birtoklásuk alatt ne javítottak, építettek volna a várban. A „kápolna"-tói E-ra feltárt, átfaragott gótikus ablak — szélesítették - -, a külsővár ENy-i külső sarkába másodlagosan beépített gótikus kő (305. kép), valamint a Ny-i fal mögötti kistorony közelében talált mázatlan, sasos kályhacsempék alapján XV. századi építkezésekre 301. kép. Kettétört nyéllyukas kőbalta a lépcsőépítményből 302. kép. A „kút" környéke feltárás előtt (1905) következtethetünk. E korszak emlékei közé sorolható a kistorony E-i oldalához „ragasztott" épület is, a belsővár (felső) E-i irányba történt meghosszabbításával együtt. Ez az építkezés áthúzódhatott a XVI. század elejére, bár a felsővár ÉNy-i sarka köré épített kör alakú torony még gótikus építkezésre utal. A következő nagy építkezés Martonfalvay Imre deák idejében történt, amikor kiépül a külsővár 303. kép. A „kút" és a lépcsőépítmény környéke feltárás után