Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Schőnerné Pusztai Ilona: A nógrádsápi r.k. templom helyreállítása

képmaradványok kerültek elő. Részben, mert a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával nem tudtuk megoldani az áthelyezés technológiáját. így, bár ezt ismételten hangsúlyozzuk, nem tartjuk a legszerencsésebb megoldásnak, a copf hátfal megmaradt a szentély tengelyében, mindössze új, szerényebb színezésével próbáljuk csökkenteni hangsúlyos szerepét a középkori részekkel szemben (275. kép). Az elbontott oltármenza helyett a szentélvben új oltár épült, a régészeti feltárásnál előkerült középkori oltárlap felhasználásával, az új szertartásoknak megfelelően a hívőkkel szembefordítva. Ugyancsak a régészeti feltárásnál kerültek elő a középkori keresztelőmedence darabjai. Miután a töredékekből a kőtálat összeállítottuk, műkővel megfelelően kiegészítettük, azt újra fel lehet használni eredeti rendeltetésének. A tálat henger alakú homokkő alaptestre állítva a hajó DK-i sarkában helyeztük el az egykori mellék oltár területén, a Krisztus keresztelését ábrázoló középkori falkéj) alatt. A keresztelőkút vörösréz béllete és fedője, valamint az új oltárra került gyertyatartók Székely Ildikó ötvösművésznő munkái. Felhasználtuk a szentélyben levő eredeti ülőfülkét is, a ma használatos sedilia céljára, a hajó EK-i sarkában megemelt oltárhelyre pedig új felolvasó állvány fog kerülni. A templomhajóba új padsorok kerülnek, teljes összhangban a helyreállított középkori belsővel. A padsorok, a felolvasó állvány és a keresztelőkút tervezője Papp Mariann belső építész. Külön kell szólnunk a templom-kerítőfal helyreállításáról (277. kép). A középkori alapokon, a mai formában XVIII. sz.-ban épült terméskőfal rendkívül romos állapotban maradt ránk. A falkorona körül leomlott, az egykori stációfülkék közül mindössze egy maradt olyan állapotban, hogy mintájára a többi tizenhármat kiegészíthessük. A fülkék kifalazása 4 cm vastag téglával történt, az új falkorona készítéséhez betonba rakott terméskövet használtunk. Nem jelentett problémát az eredetileg is barokk kőkerettel kialakított barokk alsósápi kapu helyreállítása, gondot okozott azonban a felsősápi bejárat, ahonnan a templomajtókhoz a másodlagosan ide befalazott gótikus keretköveket kibontottuk. Előzőleg úgy terveztük, hogy ide állítjuk a templom Ny-i bejáratából kibontott barokk kőkeretet. A kerítőfal falkoronájának helyreállítása során azonban előkerültek egy olyan gótikus kapukeret töredékei, amelyről felmérés és rekonstruálás után megállapítható volt, hogy az a külső, minden bizonnyal kerítés bejáratához tartozott. Miután a régészeti feltárás azt igazolta, hogy a kerítésnek a középkorban egy bejárata volt, éppen a kérdéses felsősápi kapu helyén, műkővel történő kiegészítés után idehelyeztük az előkerült vállköves középkori nyíláskeretet téglával falazott kapuéjutménybe, amelyet formailag az alsósápi bejárat mintájára alakítottunk ki. A két kapuba modern kovácsoltvas kapuszárnyakat terveztünk. A kerítés-stáció fülkéiben 272. kép. A templom D-i homlokzata helyreállítás után elhelyezett égetett-zománc kálvária képeket Mórotz László festőművész készítette. Végül, de nem utolsó sorban, beszélnünk kell a kerítésen belüli terület tereprendezéséről és kertészetikialakításáról (276. kép). Ma mára műemlék környezetének rendezése szervesen hozzátartozik a helyreállítási munkákhoz. Nógrádsápon a tereprendezés mindenütt a középkori külső szinteknek megfelelően történt, csak a Ny-i oldalon hagytuk meg az újkori sírokkal telerakott magasabb tereppadkát. Itt, a sírok között helyeztük el azokat az egyedi faragottkő töredékeket, melyeknek a helyét ma már megállapítani nem lehet, 273. kép. A templomszentély helyreállítás előtt 15 Magyar Mííemlékvédelem 225