Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester

244. kép. Budapest, nemzeti iskola terve. Országos Levéltár 4 + K-J-4 tengelyrendszere épület homlokzatán az elemi, nemzeti és józsefvárosi iskolánál alkalmazott mélyített faltükör díszítést láthatjuk. Az oromzatos bejárati kapu az épület fődísze, mely a józsefvárosi iskola kocsibehajtójának 245. kép. Budapest, józsefvárosi iskola terve. Országos Levéltár gazdagabb változata. Az L-alaprajzú épület magas fedélszékü lekontyolt tetővel fedett, négy kis padlásablakának kiképzése is megegyezik a korábbi épületeknél látottakkal (24(5. kép). Napjainkig megjelent, főleg helytörténeti és művészettörténeti szakirodalom, elmarasztaló bírálattal illette Jung József Rókus-kápolna melletti szegényház számára készített terveit. A terveket azonban nem publikálták. Ezúttal két tervét mutatjuk be, amelyek valamelyest igazolni látszanak a róluk alkotott kedvezőtlen véleményeket (247 -248. kéj)). A téglalap alaprajzú, egyemeletes épület négyzetes udvart zár körül. Főhomlokzatának tagolása érdekes, mert kettős épületszárnnyal négyzetesíti a téglaalaprajzú épületet. így képezi ki 3 + K + 5 + 6 + 2-f-6-f5 tengelyosztásúvá a főhomlokzatot, amelynek főként sivár kialakítása, lehangoló az egymást sűrűn követő, simakeretelésű ablakokkal. Különösenroszszul hat két egymás mellé szorított ablak a homlokzat közepén. Az épülethez külső udvar csatlakozik, földszintes gazdasági épülettel. A belsőben nagy termek váltakoznak kisebb helyiségekkel. Bizonyára közrejátszott e kevéssé szerencsés terv kialakításánál, az épület felhasználásával kapcsolatos állandó programváltoztatás. Arról tudunk, hogy a Rókus-kápolna mellett épülő szegényházat 1781-ben már kezdték építeni, és annak alapkövét (a szerviták naplója szerint) május 3-án tették le.

48 Közben kevésnek bizonyult a szegényház, melyet eredetileg 80 személyesre tervezett, majd Stipsics Ferdinánd tisztiorvos közbelépésére 144 főre bővített, és még 26 szülőnő befogadására is alkalmassá tett.

49 Ez azonban már a harmadik módosítás lehetett, mivel 1791ben és 1794-ben is benyújtja a megváltoztatott terveket, míg végül 1795-ben hozzájárult a király a kórház építéséhez."'

0 Ezeket a terveket Jung ellenérték nélkül készítette (saját közlése szerint). A Pesti Tanács jegyzőkönyvében Jung József 1803-ban benyújtott színháztervének bukkantunk nyomára, amelyre a tanács ttem adott választ, illetve ad acta tette.

51 Erre a tervre hivatalos felszólítást kapott-e, az iratokból nem állapítható meg. A gondosan kidolgozott alaprajz tervének szélén vázlatosan rajzolt homlokrajzot látunk, ami meglehetősen szokatlan formát mutat. Az öt nyílásritmusú épület homlokzatának magasföldszintjéről négy oszloppal díszített oromzatos rizalit emelkedik, jobb oldalához manzárdtetős, két-tengelyes épületrész csatlakozik és úgy tűnik, mintha az épület bal oldali szárnyát elhagyta volna. Az alaprajz jelzi, hogy saroképületnek tervezte a színházat, ez azonban nem indokolja a homlokzat ilyen különös kialakítását. Megmaradt a Kecskeméti kapu oldalfalához építendő hússzék terve is, 1 788-ból (249. kép). Más munkáihoz hasonlóan szintén rendkívül egyszerűen, jól oldotta meg ezt a munkát. Téglalap alaprajzú épület, az utca felől egy négyzet formájú, enyhén hajlított szemöldökpárkányos, kőkeretes ablak, az üzletajtó egyenes záródású szemöl-