Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester

22(>. kép. Aszód, v. Podmaniczky-kastély, Sándorszárny. OMF gyűjtemény 227. kép. Aszód, v. Podmaniczky kastély, Sándor-szárny. OMF gyűjtemény különösen finom megoldású a sarokpavilonok 1< kerekítése a főpárkány hármas tagolása, középül félkörös oromzatos dísszel. A Sándor-szárny f( párkányának képszékéhen a Mortalibus felirE még kivehető, a János-szárny megegyez nyílástengelyeitől eltekintve, - díszítése a Sándo szárnyénál sokkal gazdagabb és ötletesebb, am elsősorban az ablakok kereteléseinél és a fa pillérek kiképzésénél veszünk észre. A sarol pavilon utcai homlokzatának középső nagy franci ablaka körüli keretelést négyszög és ovális mot vumokból képzett kazetták alkotják. A mej rendelő két testvér kívánságát teljesítette Junj amikor megjelenésre azonos, de részleteiben éltéi épületszárnyakkal bővítette az eredeti épülete Podmaniczkyék rendkívül elégedettek volta munkájával s ezt kifejezésre is juttatták.

11 Jungnak az aszódi Podmaniczky-kastély meg alapozta hírnevét, és a következő években egyi több megbízáshoz jutott. Először kisebb javítá munkákat végez, majd sokasodnak megbízása és a soron következő években számos temploi építési terveinek elkészítésére és azok kivitelezéséi kap megbízást. Mindezekhez a munkákhoz elengedhetetlen! szükség volt a pesti céhtagság megszerzésére, am Jungnak hosszú küzdelem után, 1774-ben sikerű elérnie. Több ízben folyamodott Jung a céhtag ság elnyeréséért, azonban azzal az indokkal, hog már öten vannak, s az a helybeli építkezésekhez el< gendő, és egy régebbi kőművespallér, Peitmülk József külföldön tanuló fia is folyamodni foj elutasították Jung kérését. Jung a helytartc tanácshoz fellebbezett, ahol kérésének helyt adtai képességeit elismerték, s ennek eredményekér 1773. április 14-én felvették a pesti polgárok köz< majd 1774. január 24-én királyi rendelettel mej kapta a városi mester címet és jogot.

15 Jung József céhtagságért folytatott harc rávilágít a céhek helyzetére a XVIII. száza harmadik negyedében, és ezen keresztül b< mutatja azoknak előnyeit és hátrányait. A céhe működésének egyik nagyjelentőségű eredmény hogy a mesterséget magas színvonalon kellett e sajátítani, s azt ún. mestermunkával be is kellel bizonyítani. A XVII. század végén alakult a budi és pesti kőműves, kőfaragó, ács céh, s egésze 1872-ig működött, ekkorra azonban sőt korál ban — már a fejlődés gátjává vált. A céhtagsá Jungnak korlátlan munkalehetőséget biztosítói Pesten és az egész országban, s ő élt is evvel lehetőséggel. A kialakuló korai kapitalizim egyik előfutárának tekinthetjük őt, mint építéi vállalkozót, hiszen 1788-ban 72 kőműveslegénnyi dolgozik.

16 így válik érthetővé, hogy annyi pes vidéki munkát vállal, s ezen felül városrendezé; tervek készítésénél, hidak építésénél és egyé javítási munkáknál is találkozunk nevévé Uradalmi építőmesteri tevékenysége után mir pesti kőművesmester, munkásságát három ff csoport köré sorolhatjuk: Vidéken végzett építkezései. 1<)8