Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester
JUNG JÓZSEF PESTI ÉPÍTŐMESTER A Will, század derekán fellendülő gazdasági élettel egyszerre az építkezési viszonyok is megváltoztak Pesten, Budán és az egész országban. A sok pusztítás, rombolás után hosszú évtizedekre volt szüksége az országnak, amíg újra talpra tudott állni. A XVIII. század második felében élénk kereskedelem és ipari élet alakult ki elsősorban Pesten, ennek jótékony hatása az építőiparban a város fejlődését elősegítő, nagyszabású műszaki munkálatok megindításában éreztette hatását. A város mielőbbi talpraállását szolgálta az 1691ben, majd módosítva 1695-ben megalakult budai és pesti kőműves és kőfaragó céh is 1 A fellendülő építészeti tevékenységet még elősegítették a XVIII. század elején meginduló műszaki munkálatok, amelyek elsősorban a várost körülvevő mocsarak lecsapolásával, a Duna szabályozásával, a vásártér és az országutak rendezésével voltak kapcsolatosak.'- A XVIII. századi jelentősebb műszaki munkákat megelőzte az HiSö. év után felállított pest-budai kamarai adminisztráció, aminek feladata volt a két város újjáépítése. Ebből alakult a későbbiek során az építészeti hivatal, a telekkönyvi hivatal, amely ;i határés telekfelmérésekkel a város műszaki fejlődésének alapjait vetette meg, valamint lehetővé tette, hogy a század végére a már helyreállított budai vízvezeték után sor kerülhessen a Duna szabályozására. Ballá Antal mérnök és térképíró hosszú időre lerögzítette a város árvízvédelme érdekében teendő intézkedéseket. Ugyanakkor készültek javaslatok a Duna-hidak építésére is. 1784-ben Ballá Antal kapott megbízást a várostól, a városi bel- és külterület telkeinek felmérésére, sőt a városból kivezető országutak és postautak felmérésére is. 3 Ez a felmérés a XVI11. század legjelentősebb műszaki munkája és Pest város fejlődésének egyik legfontosabb kiindulópontja volt. A XVIII. század második felére tehető az a nagymérvű építészbeáramlás, amely egyrészt Ausztriából, másrészt Cseh-Morvaországból érkezett hazánkba. Morvaországból nemcsak építészek, hanem festőművészek és szobrászok is 1 bevándoroltak Magyarországra. Az egyik csomópont Nikolsburg volt, ahonnan jelentős építőmestereink (Nöpauer Mátyás, Fellner Jakab, Povolni János) származtak. A másik közvetítő állomás volt dászó. ahol Franz Anton Pilgram dolgozott, s vele együtt jött hazánkfia Kracker János Lukács festőművész és Halblechner Vencel szobrász. 5 A XVIII. század második félének egyik nagy mecénása volt Grassalkovich A utal, aki jelentős megbízásokat adott a Morvaországból hazánkba vándorló művészeknek. A kor egyik legnagyobb birtokszerzője, Grassalkovich Antal, Pest megye számos falujának birtokosa, aki mindenféle eszközzel állandóan gyarapította birtokát, köznemesi származású hivatalnok volt, A Habsburg-házhoz való hűségéért előbb báróságot, majd grófságot kapott, s viszonylag rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb arisztokratája lett, s mint Kamara-elnök a középítkezések irányítására is befolyást gyakorolt. 6 A katolizációnak komoly támasza volt oly mértékben, hogy megyéjének területéről kiszorította az „eretnekeket", és helyükre német telepeseket hozott. Korának másik nagy építtető jé vei, Migazzi Kristóf váci püspökkel szoros barátságot tartott fenn és kettőjük kapcsolata révén jelentős alkotások valósultak meg." Pest megye területén számos templom építtetőjeként találkozunk Grassalkovich Antal, a nagy mecénás nevével. Az ecseri, sződi, csömöri, kistarcsai templomoknak ő a létrehozója, s még felesége, Grassalkovich Antalné Klobusitzky Terézia nevével is találkozunk, mint az őrszentmiklósi templom építtetőjével. Grassalkovich számos építőmesterrel dolgoztat, így az ő ajánlatára bízzák meg Oraschek Ignác kamarai építészt a budai királyi vár építkezéseinek vezetésével. Xicolaus Jadot távozása után a budai királyi palota tervezésében is részt vesz. A királyi palotán alkalmazott kettős kupolasisakot amely a középrizalitot hangsúlyozza Oraschek Grassalkovich gödöllői kastélyán is megismétli. A nagy mecénás birtokain számos templomot épít: így a soroksári, káli, hatvani, karancskeszi rk. templomot. 1750-től mintegy 15 éven keresztül találkozunk nevével a legjelentősebb magyarországi építkezéseknél, s a már említetteken kívül a váci székesegyházat tervezi, a Gombás patakon szobrokkal díszített hidat és az esztergomi belvárosi templomot építi. 8 Minden bizonnyal, Oraschek halála után, e jelentős mester munkakörének betöltésére hívta meg 13* 195