Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerőné Krámer Márta: Jung József pesti építőmester

JUNG JÓZSEF PESTI ÉPÍTŐMESTER A Will, század derekán fellendülő gazdasági élettel egyszerre az építkezési viszonyok is meg­változtak Pesten, Budán és az egész országban. A sok pusztítás, rombolás után hosszú évtizedekre volt szüksége az országnak, amíg újra talpra tudott állni. A XVIII. század második felében élénk kereskedelem és ipari élet alakult ki első­sorban Pesten, ennek jótékony hatása az építő­iparban a város fejlődését elősegítő, nagyszabású műszaki munkálatok megindításában éreztette hatását. A város mielőbbi talpraállását szolgálta az 1691­ben, majd módosítva 1695-ben megalakult budai és pesti kőműves és kőfaragó céh is 1 A fellendülő építészeti tevékenységet még elő­segítették a XVIII. század elején meginduló műszaki munkálatok, amelyek elsősorban a várost körülvevő mocsarak lecsapolásával, a Duna szabá­lyozásával, a vásártér és az országutak rendezésé­vel voltak kapcsolatosak.'- A XVIII. századi jelentősebb műszaki munkákat megelőzte az HiSö. év után felállított pest-budai kamarai adminiszt­ráció, aminek feladata volt a két város újjáépítése. Ebből alakult a későbbiek során az építészeti hivatal, a telekkönyvi hivatal, amely ;i határ­és telekfelmérésekkel a város műszaki fejlődésé­nek alapjait vetette meg, valamint lehetővé tette, hogy a század végére a már helyreállított budai vízvezeték után sor kerülhessen a Duna szabályozására. Ballá Antal mérnök és térkép­író hosszú időre lerögzítette a város árvízvédelme érdekében teendő intézkedéseket. Ugyanakkor készültek javaslatok a Duna-hidak építésére is. 1784-ben Ballá Antal kapott megbízást a várostól, a városi bel- és külterület telkeinek felmérésére, sőt a városból kivezető országutak és postautak felmérésére is. 3 Ez a felmérés a XVI11. század legjelentősebb műszaki munkája és Pest város fejlődésének egyik legfontosabb kiindulópontja volt. A XVIII. század második felére tehető az a nagy­mérvű építészbeáramlás, amely egyrészt Ausztriá­ból, másrészt Cseh-Morvaországból érkezett hazánkba. Morvaországból nemcsak építészek, hanem festőművészek és szobrászok is 1 bevándorol­tak Magyarországra. Az egyik csomópont Nikols­burg volt, ahonnan jelentős építőmestereink (Nöpauer Mátyás, Fellner Jakab, Povolni János) származtak. A másik közvetítő állomás volt dászó. ahol Franz Anton Pilgram dolgozott, s vele együtt jött hazánkfia Kracker János Lukács festőművész és Halblechner Vencel szob­rász. 5 A XVIII. század második félének egyik nagy mecénása volt Grassalkovich A utal, aki jelentős megbízásokat adott a Morvaországból hazánkba vándorló művészeknek. A kor egyik legnagyobb birtokszerzője, Grassalkovich Antal, Pest megye számos falujának birtokosa, aki mindenféle esz­közzel állandóan gyarapította birtokát, köznemesi származású hivatalnok volt, A Habsburg-házhoz való hűségéért előbb báróságot, majd grófságot kapott, s viszonylag rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb arisztokratája lett, s mint Kamara-elnök a középítkezések irányítására is befolyást gyakorolt. 6 A katolizációnak komoly támasza volt oly mértékben, hogy megyéjének területéről kiszorította az „eretnekeket", és he­lyükre német telepeseket hozott. Korának másik nagy építtető jé vei, Migazzi Kristóf váci püspökkel szoros barátságot tartott fenn és kettőjük kap­csolata révén jelentős alkotások valósultak meg." Pest megye területén számos templom építtető­jeként találkozunk Grassalkovich Antal, a nagy mecénás nevével. Az ecseri, sződi, csömöri, kis­tarcsai templomoknak ő a létrehozója, s még felesége, Grassalkovich Antalné Klobusitzky Terézia nevével is találkozunk, mint az őrszent­miklósi templom építtetőjével. Grassalkovich számos építőmesterrel dolgoztat, így az ő ajánlatára bízzák meg Oraschek Ignác kamarai építészt a budai királyi vár építkezései­nek vezetésével. Xicolaus Jadot távozása után a budai királyi palota tervezésében is részt vesz. A királyi palotán alkalmazott kettős kupolasisakot amely a középrizalitot hangsúlyozza Ora­schek Grassalkovich gödöllői kastélyán is megis­métli. A nagy mecénás birtokain számos templo­mot épít: így a soroksári, káli, hatvani, karancs­keszi rk. templomot. 1750-től mintegy 15 éven keresztül találkozunk nevével a legjelentősebb magyarországi építkezéseknél, s a már említette­ken kívül a váci székesegyházat tervezi, a Gombás patakon szobrokkal díszített hidat és az esztergomi belvárosi templomot építi. 8 Minden bizonnyal, Oraschek halála után, e jelen­tős mester munkakörének betöltésére hívta meg 13* 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom