Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

Feltették e kérdésekéi a helyreállítással megbízott számára, aki ebben döntött, és az alkalmazol! módokat választót ta. Erre a választásra ő kapott megbízást, és e megbízással, mint azt a szó maga is kifejezi, a tervező belátására bízták, hogyan jár el. 39 A kő-, vagy túlnyomóan kőhatású vegyes falazatok esetében a visegrádi palotaromoknál is kifogásolták a kiegészítéseket, ismert esztéták hangoztatták a téglakiegészítések bántó hatását a romok megjelenésében, pedig e kiegészítések a műemlékvédelmi elvek szigorú alkalmazásénál készültek. Ugyanekkor Rómában, a császárfórumokon készített téglakiegészítéseket is sok olasz építész-kritikus kifogásolta. Ezért hagyott fel Visegrádon is - L955 után - a hivatalos műemlékvédelem a harmincas évektől alkalmazott téglakiegészítésekkel, és ezután az újabb kiegészítések tégla és kő vegyes falazatával készültek. Sőt most a ko ábbi téglafelületekbe is mindenül I beépítel tek újabb köveket, hogy azokkal a falaknak túlságosan merev összhatását kellemesebbé tegyék. 10 A. rondella és a kaputorony helyreállításéinak művezetését Szabó László épílész, kivitelét ('srszrlszky •/ózsef művezető irányítót ta. 11 Török nevén Büjük-Frengi-Kuleszi, azaz XagyIdegen-(európai módra épített)-Torony; olasz nevén Baluardo Italiano vagy Olasz-Bástya; más nevein Nagy Rondella, Palota-Rondella stb. 12

Gerő László: Die characteristischen Epochen der Burgbaues (Acta Technica, Bp. 19IÍ4. Tom. 4/6. Fase. 1 — 2.) és Gera László: Magyar Várak (Bp. 1968). 13 Gerevich i. m. 242. old. 11 Vö. Gerevich i. m. 362. és 377. sz. metszetekkel. A magas ágyúállás többágú lőrésekkel ellátolt, nyugatra néző mellvédjének a rondellára átviteléi mi nem lát luk bizonyítottnak, és azt ma sem látjuk indokoltnak. A magas ágyúállás ágyúinak a rondel lém átlőhetőségél akadályozták volna, 15

A halai vár nyugati ún Hosszú-falát, mely a Vérmezőre néz, több rondella erősíti, azonban ezek ma, mind hiányosak. Hiányzik védő berendezésük. Helyükön homokozókat látunk a gyerekeknek vagy lovasszobrot (a felnőtteknek). Még néhány lovasszobor (Budai vár Tóth Árpád bástyasétánya, Győr vára egykori Bécsikapuja mellett, a füles-bástyák előtti téren, Szigetváron, Nagyvázsonyban), és közönségünk a bronz lovasszobrokat a várbástyák velejárójának fogja hinni. 48 A lengyel építészek konzultációs küldöttsége szerint is ,,. . . ki kell egészíteni a didi nagv rondellát, le kell fedni a pá "láza tát ". A bizottság véleményét magábafoglaló, 1952. szept. 4-én kell zárójelentés jegyzőkv. 7. old. 3. pont ja. 17 Gerő i. m. I 64. és Mii;, old. 18 Fr. hanger térképének megjelölése (17 19). Későbbi neve Közép-kert. Gen rich i. m. I 79. old. "*" Pontos helyét és alaprajzát az Ybl-féle Várbazár építési tervei őrzik (KÖZTI Tervtár). 51 Volt olyan kő, melyet kisebb csorbáival együtt hagytunk meg. Volt olyan, mely nagyon elpusztult. IIa ezt a régi eljárás szerint új kővel egészítettük volna ki, nagy részéi le kellett -volna vésni, az új köbeiét felfekvése kedvéért. A régi kő legnagyobb részét úirv lehetett bemutatni, hogy azt kőbetonnal, az >/. saját zúzalékából kevert masszával egészítettük ki, felületének hegyesvésős megdolgozása mellett. Volt amelyikei számos töredékből, összeragasztott módon alkalmaztunk - mini amilyen a déli udvar középső válaszfalában levő ajtókeret —, és végül voll olvan részlet, melyet ugyan ily kőből faragtunk újra, a felület eltérő jelzésével. Volt végül olyan, melynek csak kevés része maradi meg, ezért azt nem is egészítettük ki, mint amilyen a nagyteremtől (15) nyugatra bemutatott helyiség ajtaja és ablaka. Voll olyan, ahol a megmaradt eredeti követ nagyobb kiegészítés útján lehetett eredeti helyére visszaéli lit an i, mint pl. a nagyterem alatti pince kőkereteinél. 52 Az István-torony öregtorony jellegéi kezdettől hangsúlyoztuk. Vö. Gerő i. m. 128. old. és Gerő: A várépítészet néhány szakkifejezéséről (Századok, Bp. 1969. I. sz.). A torony kiegészítéséi többen felvetették, közlük teljes kiegészítést, a regi metszeteken látható négy fiatornyos sisakkal. Az együttes kiegészítésének „kellő mértéke", ahogyan azt a műemlékvédelem fogalmazza, nem pontos meghatározás, de arra figyelmeztet, hogy a kiegészítés ne legyen túlzott. Ezt tartottuk szemünk előtt ebben az esetben, amikor más helyeken az összefüggések jobb megértésére - úgyis nagyobb kiegészítéseket tartottunk szükségesnek. A kiegészítések túlzásba vitele, és főleg ezekkel az eredeti maradványoknak megváltoztatása azonban mindig súlyos hiba, aminek elkerülésére magunk igyekeztünk és erre több ízben külön is félhívtuk a figyelmet (Gerő László : Építészeti műemlékek féltárása, helyreállítása és védelme. Bp. 1958. Korszerű műemlékvédelem C (III) fejezet, „A XIX. századi előzmények" és „Mai műemlékvédelmi elveink és gyakorlatunk'" c. alfejezetek). 53 Gerő L. : A budai középkori várpalota nagytermének helyreállítása (Magvai- műemlék vé< lelem, Akadémiai Kiadó 1969.). A nagyterem több építési periódust mutat. Az ablakok XIV. sz. végi, a bordák XV. sz. eleji képzésre vallanak. A kövek megmunkálására vonatkozóan vö. Nagy Emese: A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései (Bud. Rég. XXI. Bp. 1964. 133. és kk. old.) ebben K. Friedrich: Die Steinbearbeitung in ihrer Entwicklung vom 11. bis zum 18. •Jh. (Augsburg, 1932) c. alapvető munkájának magyarországi vonatkoztatásai kitűnően illusztrált féldolgozásával . 54 A kiegészített részek faragott kőfelülete többször is elrendelt hegyesvésős átdolgozásához — sajnos — a kivitelt intéző Budavári Palotaberuházó iroda nem járult hozzá, 55 Török nevén Kücsük-Frenk-Kuleszi, azaz KicsiIdegen-Torony. 58 Leírását 1. Gererich L.—Gerö L.: i. m. 28S. old. Amilyen a városligeti Vajdahunyad vára vagy a Halászbástya tornyos csipkés keretépítménye. 58 A Német Szövetségi Köztársaság területén tudunk oly példáról, ahol a városkép visszaállításának szándékából a csak alapjaiban megtalált középkori várostornyot Merián és más régi szerzők metszetei alapján teljes magasságukban rekonstruálták. 59 Gerevich i. m. 299., 326., 327. sz. metszetek. 60 A nagytermi erkély rekonstrukciós rajza Kollár Gyula építész munkája, mindkét erkély kiviteli tervei Kiss György vezetésével készültek. A nagytermi erkélyről Gerevich is megállapítja (i. m. 185. old.), hogy az 7080%-ig hitelesen rekonstruálható. 81 A különleges fejezettel bíró, 8 m magas hengeres oszlopokhoz tartozó egykori palota ma sajnos még képzeletben sem rekonstruálható. Koruk is bizonytalan. A teraszfal előtti romokban ez az oszlopsor tovább követhető. Gerő) i. m. 136. old. '

;3 Itt említjük meg, hogy az egyszerűbb padlóként tervezett kern énymészkő-lapok anyaga nem volt elfogadható abban a minőségben, ahogyan leszállították. A könnyebben felporló burkolatok helyett — amilyen a sokhelyütt talált mész-terazzo is — kopásálló padlóburkolatról kellett gondoskodni. „Az alkápolna, teljes hitelességgel rekonstruálható" volt. (Gerevich i. m. 214. old.) m Gerő i. m. 1S4. és kk. old. 85 A külső kert lett először készen (19(i(i) Kiss Gusztáv kerttervező (KÖZTI) tervei és irányítása mellett. 66

Vö. Maria Louise Gothein: Geschichte der Gartenkunst (Jena, I 9 14); R a paies Raimund: Magyar kertek (Bp. 1940); Ormos Imre: Műemlékvédelem és kertművészet (Műemlékvédelem, 1957. 51 — 54. old.); Balogh András: Az olasz reneszánsz és a, francia barokk kertépítő stílus (Műemlékvédelem, 1958. 44 — 59. old.); Csorna Antul: Margitszigeti romkertek (Műemlékvédelem, 1961. 207 — 216. old.); CsornaAntal: A pesti Orczy Kert (Műemlékvédelem, 1962. 219 -224. old.); Hans Nodier: Történelmi parkok és kertelrendezések műemlékvédelme (Műemlékvédelem, 1962. 156 — 165. old.); Csorna Antal: Budavári kertek (Műemlékvédelem, 1960. 144- 150. old.); Csorna Antal: A nagytétényi Száraz — Rudnyánszky-