Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása
195. kép. A nagyterem visszaállított emelete (1965. Foto: Dobos) létesített magas síkon további ágyúkat helyezhettek el a védők, és ezzel a vár kényes, veszélyeztetett sarkát erősíthették. A Naphegy felé a magas ágyúállásnak mellvédje ma is áll, benne többágú lőrésekkel. Dél felé ilyen nem maradt meg, de feltehetően nem is volt. Itt földkosarak adtak az ágyúk tüzéreinek védelmet. A magas ágyúállásról nyílt a Nyugati nagy udvarba vezető kapu. A Várhegy nyugati lejtőjén, a palota alatt ugyanis, a keleti udvarhoz hasonló, nagyméretű nyugati udvar (21) terül el. Ennek déli kajmját (6) a falban egy ágyúlövés okozta rombolás segített megtalálni. Az itt kibukkant perselykő alatti falazatból ki lehetett bontani az eredeti kapukeret középkori részeit, melyek segítségével, és egyben a többi hasonló kapukeret alapján elkészíthettük e kapunak is megközelítő pontosságú rekonstrukcióját. Az új részek felülete sajnálatos módon a középkori kőbalta nyomaira emlékeztető szélesvésős satirozással készült, ami megtévesztő. 54 BUZOGÁ N Y - 'I 1 0 R O N Y A vár délnyugati sarkában emelkedik a Buzogány-torony (7) 55 (198. kép), melyet rézsűs, azaz kúp alakú köpeny takart el a barokk időkben, és 17b még később is, amikor kőpergolás lugast alakítottak ki a tetején. 56 Téglaköpeny burkolta az ide tartó várfalakat is. A lebontott köpeny alól a várfal 4 eredeti ágyúlőrése került elő. A Buzogány-torony megtalált függőleges, telifalazott testének helyreállítása nem okozott problémát, miután az késői, kúp alakú köpenyétől megszabadulhatott (199--200. kép). A torony buzogányszerű fejének kialakítására azonban a feltárás nem tudott elegendő támpontot nyújtani. Ezért a tornyot kezdetben csak a falkorona magasságáig gondoltuk kiegészíteni, vagyis addig, ameddig a torony test belső falazott magja is megmaradt. Mindössze a külső köpeny lepusztult köveinek pótlására lett volna szükség. E terv azonban nem egyezett az építtető kívánságával. Többször is hallottuk, hogy a budai vár középkori maradványai nak bemutatásával az építtető egyetért, 57 de azokat mintha a Képes Krónika miniátorának várábrázolásaiban látná; tornyos, védőcsipkés falakkal. Ezért az első — mértéktartó — műemléki helyreállítás helyett újabb terv készült, nagyobb mértékű kiegészítéssel (201. kép), mely a torony fejénél a hasonló méretű és korú analógiákat vette alapul. Ilyenként elsősorban Hunyadi János épít-
