Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

1.81. kép. A kazamata helyreállított belseje (1961) jávai, 33,60 m átmérőjű belsejével a budai vár egyik legtekintélyesebb védőműve volt. Méreteinek nagysága a típus teljes kifejlettségére vall. Falainak régészeti kutatása többszörös átépítést mutat.

43 Mégis a védőmű mai elrendezése az eredeti építést nyilvánvalóan megközelíti, legalább is annak legjellemzőbb méretében, a rondella átmérőjében, mely már a legkorábbi építési idejében is megegyezett a máig fennmaradt védőmű méretével. A rondella kívülről és belülről is megközelíthető volt. Belülről a mögötte levő magas ágyúállás (5) földtöltését tartó támfal és a vár keleti fala közötti úton jutunk ide. Kívülről pedig a rondellával összeépített kaputornyon (2) át léphetünk belsejébe. A rondellának ágyiilőrései közül az északi maradt épen : tölcsérbélletével, boltozatával, sőt, mázas-téglás padlóburkolatának egy részével. A kaputorony melletti lőrés is aránylag épen került napvilágra, mellvédjével és kőkeretes nyílásával. A többi lőrés-bélletek kis csonkjai is megmaradtak, így helyüket a feltárás megállapíthatta. A rondella belsejében a kapuküszöbbel összefüggő szintű utat állított helyre a restaurálás, felhasználva és bemutatva az egyenetlen nagyságú, lekoptatott terméskövekből álló törökkori útburkolat egy helyen megtalált eredeti részét. A rondella mai belső szintje az ágyúlőréseknek felel meg. Körfalához észak felől magasabb régi fal csatlakozott, illetve a rondella alacsonyabb fala csatlakozott ehhez az északi falhoz, melynél bütüjében megmaradt a rondella felső részénei csatlakozási nyoma. Ez a mai, rekonstruál magassággal 30 cm különbséggel egyezik. A ron della kiegészítéseként készített lőréses folyosóná ügyeltünk arra, hogy az ne legyen túlságosai magas, és fölötte még az egykori ágyúállás ütege átlőhessenek. A rondellát védőtetővel láttuk el ami nem szorul további magyarázatra (182. kép) Az 1945 előtt ismert budai városképi elemel közé a rondella nem tartozott. Vastag falmarad ványait, erőteljes épülettömegét nemcsak a kör nyező fák, a teraszok, de egy épület, egy domb éí köröskörül magas földtöltések takarták. Belsejéber a vastag övezőfalnak nyomát sem találtuk 1948 ban. Mintegy 2 m magas földtöltés fedte be a vas tag falakat, melyek szélén vékonyka 30 en vastag — kőkorlát ftitott körül. Közepében óriás sophora-fa állt, amit az eredeti szintek visszaállítása miatt ki kellett vágni. Csak a rondellán kívül állc vén sophorát lehetett meghagyni, ezt is azon 82 áron, hogy lemondtunk a rondellát egykor övezc szárazárok helyreállításáról. Mint mondtuk, a rondellát dél felől egy hozzáépített domb takarta ei legutóbb, mely domb alatt alagút vezetett, felületére pedig sziklakertet ültettek. A rondella kaputornyának maradványait elrejtette a századforduló ízlésében épített, nyaralókra emlékeztető ,,Kerti lak", melyet „Erzsébet királyné magvar házá"nak is neveztek, amelyhez a Hauszmann-féle lépcsőrendszer alsó vége csatlakozott. A középkori vár képének eltűnését segítette elő a várat egykot övező szárazárok és a vársík több mint 4 m magas feltöltődése.

44 Az 1944 — 1945-ben megsérült japán-kertes domb, az ugyancsak sérült kerti lépcsőrendszer elbontása és a leégett kerti lak középkori magjához toldott falazatok eltávolítása, a XVI. századi szint visszaállítása során előkerült falmaradványok elegendő támpontot nyújtottak a helyreállításhoz. A rondella eredeti tömegének visszaállítása olyan védőművet kívánt bemutatni, amelyet közönségünk nem ismer, hiszen a történelmi ország területén is csak Besztercebányán és Brassó városfalában maradt példája. E didaktikai célon túl a „Keleti felvezető út"-nak nevezett, és építési programként megkívánt új útnak is jelentős szakasza a rondella, melyben a keleti várlejtőkhöz simuló új útnak természetes fordulóhelye kínálkozott. A vár déli csúcsán fokozott fontosságú védőműveknek jellegzetes része a déli rondella, melynek tömege azáltal is hangsúlyt kapott, hogy az előtte levő külső terep eredeti szintjét most ismét sikerült megközelítően visszaállítani (1964). Ezzel a rondella visszakaphatta Buda városképében évszázadokon át vitt fontos városképi szerepét. A rondella falainak külső síkja alsó kétharmadában ferde, felső harmadában függőleges. A ferde vagy rézsűs falsíkok a függőlegessel találkozása helyén látható kősort egy levésett hengerpárkány maradványának véljük, amilyenekkel ez időben más várak is épültek (Róma, a Trasteverét övező