Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása
mutat, és hozzásegít az egykori vár látványának elképzeléséhez. Márpedig erre itt bizonyos mértékben szükség is van (176-177. kép). Egy balatonmelléki kis középkori templomocska egykori terét annak romjaiból is el tudja képzelni a látogató. A budai vár építészete nem ily egyszerű kérdés, nem egyszerű látvány. Nehéz a csak romnak hagyott maradvány képzeletbeli kiegészítése még a szakember számára is, és ezt nem várhatjuk el közönségünktől. Különleges szempont volt továbbá a kaputorony elkészülte idején a palotaegyüttes fokozott biztonságának megfelelő őrség elhelyezése, víz, csatorna, jelzőberendezésekkel ellátása, Erre a kaputorony emeleti helyisége elsősorban látszott alkalmasnak. Máskülönben egy a területtől idegen éij épületet kellett volna tervezni. H Közönséges szempontja volt a helyreállításnak a középkori maradványok konzerválása és védelme az új rész elkülönülésének megmutatása a választó horonnyal és téglasávval, és a falazatban alkalmazott vékony téglákkal. Különleges szempontja volt viszont a kaputorony helyreállításának a függőleges városképi hangsúly érvényesítése, továbbá a kapunyílás, boltozatok értelmező kiegészítése. Ilyen mérlegelés kérdése továbbá a kaputorony 5 m magas eredeti maradványa és a mintegy 8 méteres kiegészítés aránya; a felhasznált Hallart-metszet kritikai vizsgálata, melyet más Hallart-rajzok támogattak, bár ezek egyike ellentmond neki. Különleges szempont továbbá a kiegészítés megmutatásának módja, melynél a rondellának helyreállítása befolyásolta a döntést. Az történt ugyanis, hogy a rondella épülettestének egyidejű helyreállítása során az hamarabb készült el, és a műemlékvédelem szigorú szempontjai alapján általunk alkalmazott vékonytéglás kiegészítést sokan kifogásolták. 39 Ezért a rondella (1) már elkészült kiegészítésének homlokzati téglaköpenyébe utólag nagyobb kőfelületeket kellett behelyezni. Mindez természetesen visszahatott a rondella kaputornyának kiegészítő falazatára is, melynél a jelző vékony — téglák száma talán túlságos mértékben is lecsökkent, és csak az új kapuboltozatok készülhettek teljes egészükben e téglából (178. kép). Az említett szempontokkal, vagy azok jó részével mindenki ismerős, aki a műemlékvédelem gyakorlatával foglalkozik. Azt is tudja továbbá, hogy egy-egy ily munkának anyagi feltételei vannak. Mindenekelőtt szükség van az anyagi bázisra, és a budai várnál nem lehetett támaszkodni a haté)sági műemlékvédelem szűk anyagi keretére. A Műemlékek Országos Bizottságának e korai években alig volt elegendő költségvetése saját gyűjteményei, adminisztrációja fenntartására — nemhogy ily nagyarányú munkák végzéséhez nyújthatott volna költségtámogatást. A budai vármaradványok helyreállítása pedig a romok nagy kiterjedése, a falakon belül szükséges 35 000 m 3 , a falakon kívül szükséges további 30 000 m 3 föld kiemelése és elszállítása, a helyreállítást megelőző ásatás oly nagy összegű költségekkel jelentkezett, amilyenre addig nem volt példa. Az építtető hatóságot, illetve 177. kép. A várfal védőfolyosójára vezető eredeti fokok felhasználásával készült az új lépcső is (1950. Foto: KÖZTI—Heltay) hatóságokat meg kellett győzni e munkák történeti és más értékeiről, amelyekkel a helyreállítás várható költségei arányban vannak. Ez tehát szintén el nem hanyagolható és nem is utolsó - gazdasági szempont (179. kép). 178. kép. A várfal eredeti szövetének helvreállítása a déli Iáiban Ibltárt áiívúlőrésekkel (1950. Koto: KÖZT] Heltay)
