Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai

152. kép. A várpalotai vár a XV. sz. közepén (Eszmei rekonstrukció) kápolnaszárny, timely valószínűleg a kapuőrség elhelyezésére szolgált, a kaputorony déli sarkánál, körüljárhaté) volt a külső kerítésfal védelmében, amely a várvölgy felé körülfoghatta a palota és kápolna épülettömegeit. A déli zárófalra csupán az 1961. évi ásatás II. számú kutatóárkában feltárt középső, mintegy 1 m széles falmaradvány ad némi támpontot. * A második periódusban — 1439 —45-ig — (152. kép) az Újlakiak szabályos belsőtornyos vára a korábbi palota és várkápolna keleti épületeire, valamint a nyugati és északi szabadonálló épületre épült rá. A várkápolna alig félöles falait öles, újabb falakkal vették körül. A körfalon csupán a kápolna szentélye, a sekrestye, tíz ennek északi sarkánál levő kaputorony, valamint a palota déli vége maradt kívül. Az új északi torony a periódus utolsó éveiben épülhetett, ez ugyanis már az északi szárnyépület XV. századi boltozatára épült, addig ezt a negyedik tornyot a kaputorony pótolhatta. A déli fal mentén csak a későgótikus építkezés létesíthetett épületszárnyat. A XV. században már négy oldalon lehetett emeletes, boltozott udvari körfolyosó. A várnégyszögön kívül épült délen az új kapuépítmény felvonóhíddal, és a nyugati sarkán a puskaportorony. A harmadik periódusban, — 1524 —66-ig — (153. kép) a későgótikus és korareneszánsz építkezésekről, Angellini olasz hadmérnök alaprajzi felmérése tájékoztat, valamint az északi körfalba épített kövön levő bevésett 1537-esévszám tanúskodik. Ekkor