Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Merényi Ferenc: A felszabadulás utáni 25 év műemlékvédelme

látszott, hogy a helyreállítási tevékenységen belül bizonyos súlypontokat képezzünk. Elsőként az idegenforgalom szempontjából fontos területek legjelentősebb műemléki anyagát kellett és kell elfogadható állapotba hozni; ez mindenekelőtt az ún. kiemelt területeken végzendő munkákra vonatkozik. Ide tartoznak a Budai Vár és Várnegyed, a Balatonkörnyék, a Dunakanyar, Sopron, Eger és a nyugat-dunántúli üdülővidék műemlékei és műemléki együttesei. Hasonlóké])}) fontos feladat az előző kategóriákban nem említett, de kiemelkedő értékű történelmi együttesek, városmagok műemléki rekonstrukciója, és van néhány, mindezen kategóriákba be nem sorolható, de egyedileg kiemelkedő értékű műemlék, melynek helyreállítása nem tűr halasztást. Természetes, hogy mindezek mellett igen fontos feladata a hivatalos műemlékvédelemnek azoknak a műemléki értékű épületeknek a helyreállítása is, melyek ugyan távol esnek a forgalmi, idegenforgalmi útvonalaktól, és amelyek különösebb hasznosításra nem is alkalmasak, mégis műemléki, művészettörténeti értékeik következtében olyan val őröket jelentenek, hogy helyreállításuk, konzerválásuk népünk kultúrája megőrzésének vonatkozásában halaszthatatlan, rióilehet, amint azt az előzőekben már hangsúlyoztuk, a hivatalos magyar műemlékvédelem szervének műemlékhelyreállítási munkája az országban folyó ilyen jellegű tevékenységnek csupán tört része, mégis elgondolkodtató és tanulságos a 4. táblázaton közölt összeállítás, mely az Országos Műemléki Felügyelőség, illetőleg annak jogelődje 1949 — 1968 között végzett részleges és teljes helyreállításait, állagvédelmi munkáit mutatja be épülettípusok szerinti tagolásban. 4. TÁBLÁZAT AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉK I FELÜGYELŐSÉG (ÉS JOGELŐDEI) HELYREÁLLÍTÁSA] (1949—1968) Épülettípus Tatarozás, Részleges Teljes (rendeltetés') állagvédelem helyreállítás helyreállítás Összesen Templomok, vallási és egyházi célokat szolgáló 1 7 1 1 56 84 1 :i 5 0 :i 5 14 •>.> 3 4 35 42 Várak 12 15 1 1 38 Romok (templomromok is) 10 19 10 39 Népi (falusi, paraszti) épületek, ipari műemlékek 3 1 29 33 Összesen : 40 58 160 267 Fzek a számadatok, a 20 év alatt helyreállított 207 műemléki objektum különösen figyelemreméltóak akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nem tartalmazzák az ország fővárosában helyreállított műemlékeket. Különösen érdekes összehasonlításra ad alkalmat ez a számadat akkor is, ha egybevetjük a, két világháború között helyreállított műemléki objektumok mennyiségével. Bár ez utóbbi vonatkozásban pontos számadatok nem állnak rendelkezésünkre, megközelítő becslés szerint a két világháború között állami költségből helyreállított objektumok alig egynegyedét teszik ki a felszabadulás utáni 25 évünk helyreállítási eredményeinek. A műemléki épületek gyakran társművészetek produktumainak hordozói. Éppen ezért a műemlékvédelmi tevékenység nem választható el a műemlékekkel összefüggő képzőművészeti alkotások konzerválásától, helyreállításától. Ez elsősorban kőszobrász-, faszobrász- és falképrestaurálási tevékenységet jelent. Bár a személyi és tárgyi előfeltételek ezen a téren az elmúlt időszakban korántsem voltak oly mértékben biztosítva, mint az építészeti helyreállításoknál, a kezdeti eredmények a kőszobrász-restaurátor munka területén jelentősek, és a többi területen is biztatóak. Az elmúlt 25 év műemléki kutatási és helyreállítási tevékenysége jelentős mértékben gyarapította a magyar építészettörténet tárgyi anyagát, számos vonatkozásban módosította - szélesítette és mélyítette — eddigi ismereteinket. -Jelentős eredményekről számolhatunk be a műemléki értékek közkinccsé tétele, a műemléki propaganda, a műemlékvédelmi szakirodalom vonatkozásában is. Szabadjon itt csupán arra utalnom, hogy az 1945 és 1965 között eltelt 20 esztendő során több mint 1200 önálló mű, szakcikk és tanulmány foglalkozott a műemlékvédelem problematikájával, köztük olyan jelentős, nemzetközi viszonylatban is szá1 I