Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Dávid Ferenc: Gótikus lakóházak Sopronban

GÓTIKUS LAKÓHAZAK SOPRONBAN Sopron belvárosában a második világháború óta, s főleg az utóbbi 10 évben folyt lakóházhelyreállítások során meglehetősen sok középkori eredetű épület került tudományos feltárásra.

1 E kutatásoknak az utóbbi években céljuk volt a gótikus lakóházak lehető teljességű megismerése, tipizálása, kronológiájának meghatározása. A következőkben az eddigi eredményeket szeretném röviden összefoglalni. A kutatásnak sikerült egy alaptípust körvonalaznia, melynek többféle, általában még a közéjikoron belül megvalósuló továbbfejlődése alkotja a helyi középkori sorozatépítkezést (92. kép). Az első, s egyben legkorábbi típus, a belvároson belül a nagyrészt máig meglevő és változatlan nagyságú telkek egyik oldalára épített, egy traktus szélességű, utcai oromzatos, egyemeletes épület 15— 18 m-es átlaghosszal.

2 Az épület később egy hasonlóan egy traktusos, utcával párhuzamos szárnynyal egészült ki L alakú alaprajzúvá, a telek teljes homlokzatszélességét betöltve, s leírva így azt a fejlődési sort, amely máig az urbanizáló-dás egyik alaptípusaként ismert.

3 A kiegészülés kevésbé fontos másik formája az elsővel párhuzamos másik hossztengelyes épület megépítése, ez esetben a zárt utcai szárny egy harmadik periódusban jön létre. (Templom u. 14. első épület XIV—XV. sz., második épület XVI. sz. második fele, összevonás az 1670-os tűzvészt követően.) A kiegészülés harmadik formáját mutatta az Uj u. 21. számú épület, ahol az utcára merőleges hossztengelyű épülethez előbb a beépített kapualj csatlakozott, s ezt a telekhatárig még kerítésfal egészítette ki. A teljes homlokzatszélesség a késő gótikában épült be. A változatok száma bizonyára még nagyobb volt.

1 A VIZSGÁLT EPÜLETEK KÖZÉPKORI PERIÓDUSAI, S AZOK SZÉTVÁLASZTÁSA A Templom utca 9. számú házban az első gótikus periódus jól elkülöníthető volt: minden hozzátapadó későbbi fal elvált a korai körfalaktól (93. kép). A falsíkok, így a D-i udvari fal csaknem folyamatosan követhető volt a kapualjban, az emeleti szobákban, illetve az udvari homlokzaton. Az udvari szakasz földszintjén a XIX. sz.-ban, a reneszánsz loggia elbontása után készült függőfolyosóval vastagították a falat, a mintegy 70 cm mély köpeny alatt azonban a gótikus falsíkot több ponton feltárhattuk. Az első periódusú épület 4 sarka közül 3 armírozott volt. A negyedik, csak nagyobb kövekből kialakított, érdekes módon a DNy-i utcai sarok volt, az tehát, amelyhez a második periódusú gótikus szárny csatlakozott később. Tekintve, hogy ezt az elválást az emeleten találtuk (a földszinten a második periódusú gótikus kapu a falsarkot elpusztította) kizárt, hogy itt egyidős kerítésfalat tételezzünk fel. Valószínűbb, hogy a gyengébb falsarok már a második periódusú kiegészítésre tekintettel készült így. A második gótikus periódus utcai és udvari homlokzata már nekiépült a szomszéd, 11. számú épületnek. Udvari homlokzati fala nagyjában és egészében fennmaradt, sajnos teljes feltárásra nem került, s így nem tudjuk, nem maradtak-e meg nyílástöredékei. Helvét a kapualjban XVI. sz.-i boltozat élszedéses megállítása jelezte, amelyhez másodlagosan tapadt a XVI. sz. végi —XVII. sz. eleji traktuskiegészítés. A második gótikus periódusban az első periódusú épület további határai változatlanul megmaradtak, a ma csatlakozó udvari szárny csak az említett utcai traktuskiegészítéssel és loggiával együtt készült. Templom u. 5. Középkori építéstörténete az előzőével hajszálra megegyezik. Az első periódusú épület határai kevésbé voltak érzékelhetők: az elválás a homlokzaton a kapu, illetve az emeleti falsík barokk átépítése miatt nem jelentkezett. A második periódusban az utcával párhuzamosan épült traktus udvari homlokzati fala is elpusztult egy későbbi bővítéskor, így az első gótikus épülethez való csatlakozását itt sem vizsgálhattuk meg. Az első periódusú épület önállóságát az a nagyméretű nyílástöredék bizonyította, mely ennek utcai szobájából az emeleten a telek felé, tehát a második periódusú utcai szoba felé nyílott. E telek felőli határfal külső síkja a földszinten és az emeleten egy síkot alkot, a szokásos emeleti visszaugrás (Ábsetz) nincsen meg. A telket záró hátsó udvari szárny későbbi. Ezt is csak közvetve bizonyíthattuk, mert ennek udvari homlokzata a XIX. sz. közepén teljes egészben átépült. Az első periódusú épület utolsó helyiségéből azonban a hátsó szárny felé épített árnyékszék nyílt, melynek falcsatlakozásai jól felismerhetők voltak, és levezető