Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

56. kép. A középkori királyi vár falainak helyreállítási tervét bemutató modell, benne a nagyterem visszaállítotf tömegével (1953) lota keleti homlokzatmaradványai egy részét is magába rejtette. A nagytermet övező középkori szinteket az ide nyíló középkori ajtók eredeti helyükön maradt küszöbkövei és az itt talált reneszánsz kutat övező kőpádimentom határozzák meg. E szint visszaállítása után a föléje emelkedő nagyterem határfalai és emeleti maradványai elegendő támpontot nyújtottak az eredeti állapot visszaállítására. Említettük, hogy már a helyreállítás első terve számolt a nagyterem visszaállításával és körülötte a mély udvarok kialakításával is. A visszaállítás tervével a budai palota műemlékegyüttesének terveit bíráló szakértő zsűrik egyetértettek. A magyar kormány által meghívott lengyel építészek konzultatív bizottsága a tervekről adott véleményében azt javasolta, hogy a vár régi építkezéseinek most feltárt elemei jobb érvényrejuttatása érdekében . . . ,,mivel meg van a lehetőség a gótikus belső formák újjáteremtésére (kápolna és nagyterem), ezeket a formákat a boltozatok teljes rekonstruálásával kell megtartani. A küldöttség véleménye szerint ezt lehetővé tevő várteraszfelemelés nem ütközik nagyobb nehézségekbe",

13 A palotatervek különböző fórumokon elhangzott bírálatai során voltak, akik kifogásolták, hogy a 57. kép. A nagyterem visszaállításának terve (rajz) helyreállítás után a nagyterem épületteste a barokk terasz-szint fölé fog magasodni, és ezzel belemetsz a palota városképi megjelenésébe, annak az Erzsébet-híd felőli látványában zavaróan fog hatni. (56. kép). A tervező ennek tudatában volt, és e bírálatra azzal válaszolt, hogy a barokk, helyesebben a neobarokk palota számos egyformán ismétlődő, több emeletsoros ablaktengelyei közül 3—5 tengely földszinti ablakainak eltakarásával jelentkező hátrány nem mérhető ahhoz az előnyhöz, amit egyetlen ilyen méretű gótikus — nem egyházi építészeti terünk bemutatása jelent. Most felvetődött a kívánság, hogy a palota déli szárnya körül maradjanak meg a barokk kerti szintek. E kívánság gyökerében érintette a korábban elfogadott terveket, és a már feltárt nyugati és keleti zárt udvarok visszatemet ésére vezetett. Ezzel volt kapcsolatos a nagyterem (57. kép), visszaállításának elbizonytalanodása is. A gótikus terem eredeti helyén való visszaállításának ellenzői azzal érveltek, hogy az a barokk terep szintje fölé nyúlt volna, és akadályozta volna a körüljárást. Alacsonyabb szintű visszaállítása viszont a történeti hitelesség rovására történt volna. Ezért erre nem vállalkozhatunk.

13 A régészeti feltárás megszakadásával együtt megszakadt építészeti helyreállító munka ebben az időben nem folytatódhatott a romok konzerváló helyreállításával, ezért „ideiglenes romvédelemről" kellett gondoskodnunk. Ennek során a nagyterem két középpillére deszka-védősapkákat, a falak pedig fagyvédő ráfalazásokat kaptak. A palotai építkezés 1956 után történt teljes programváltozásával döntően megváltozott a nagyterem helyreállítása is, ami most kedvező újabb indítékot kapott, és a nagyterem eredeti terv szerinti visszaállítására vezetett. A helyreállítási terv (58-59. kép) szerint a nagyterem pincéje és fölötte levő helyisége kiegészült. Első lépésként a maradványokat tartósan biztosító vasbeton födém készült el, az ezt hordozó határfalakkal, melyek úgy készültek, hogy később az eredeti ablakok és a külső falsík kővel vegyes falazatát, a belsőben pedig a boltozatbordákat, illetve vállaikat el lehessen helyezni. Következő ütemben megindulhatott a helyreállítás.

14 Ennek során, a pinceajtó és ablaknyílásai, az új részek köveinek azonos formáival és azonos — kemény mészkő-anyaggal való pótlásával, de az új felületek hegyesvésős megdolgozásával egészültek ki. így a kiegészített részek az eredeti kövektől — melyeknek felületei a középkori eljárásnak megfelelően kőbaltás felületet mutatnak — eltérnek, és könnyen felismerhetők. A terem megmaradt téglaboltozat-vállaira elkészült a féltégla vastag új téglaboltozat, félkörívben és a megmaradt nyomok figyelembevételével. A terem hátsó részében a lepusztult sziklavállat nem lehetett az új boltozattal terhelni, ezért itt a boltozat fogazottan megszakad, és egy vékony fal zárja le a boltozat fölötti teret. Egyebekben a pincét itt a téglaboltozat fölött is elkészített önhordó monolit vasbetonfödém síklemeze fedi.