Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Szarka Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelezései munkája (1963-1966)

ráfordítással befejezett munkát 1963. szeptember 10-én adtuk át a tatai múzeumnak. Reméljük, hogy azóta berendezve, méltó keretek között le­het megszemlélni neves építészünk, Fellner Jakab emlékk i állít ását. GYÖMRŐ, egykori Teleki-kastély Az 1840 körül épült, késő klasszicista architek­túrájú kastély, amely feltehetően Hild József tervei szerint került kivitelezésre, hazánk egyik legnagyobb korabeli kastélya (13 000 lm 3 ). A munka kezdetekor az elhanyagolt, erőszakos ron­gálódásoktól sokat szenvedett épület igen elszo­morító látványt nyújtott. A teljesen tönkrement tetőszerkezet, a földszint és az emelet fölött le­szakadt csaposfödémek, a törmelékhalmokkal ter­helt, megrokkant boltozatok, átázott falszerkezetek a romhalmaz képét adták, amit fokozott az el­pusztult park, a környezet sivársága. (Mintegy 30 napon keresztül 20 ember csak a törmelék el­takarításán dolgozott.) Nem ismertük az épület jövőbeni rendeltetését, s a helyreállítási munkák csak a szerkezetre szorítkoztak. A födémek 250 kg/m 2 teherbírással, monolit vasbeton tartók kö­zötti BH elemek alkalmazásával, a beszakadt bol­tozatszakaszokat eredeti megoldásuknak megfele­lően kiviteleztük. A mintegy 80/120/20 cm méretű párkányköveket 15%-ban sóskúti mészkőből pó­toltuk, és a vasbeton födémhez acélgerenda és vonóvas közvetítésével horgonyoztuk le. Újonnan készült a teljes tetőszerkezet gomba- és lángmen­tesített fürészelt fából 20/40 cm-es műemlékpala­fedéssel. Igen megkönnyítette a nagyvolumenű munkák kivitelezését a kellően előkészített fel­vonulás (a villany és a víz biztosítása), ami lehe­tővé tette a fokozott gépesítést (1000 kg-os felvonó, 275 l-es betonkeverő, szállítószalagok, szivattyú, vibrátor, villanyfúró stb.). Az építés időtartama alatt a dolgozók elszállásolását az épület alagsorá­ban oldottuk meg, ezzel is csökkentettük a helyreál­lítás költségeit. A ráfordítás teljes összege 1 617 228 Ft vagyis 213 Ft/lm 3 , ami azt bizonyítja, hogy műemléki értéke mellett gazdaságos volt a helyre­állítás. A kivitelezést a helyszínen Kiss László építésvezető és Sasvári Nándor művezető irányí­totta jó szakmai szervezéssel. PÁRÁD - Sziget u. 10 Népi építészetünk jellegzetes hagyományait, la­káskultúráját és gazdasági berendezkedését hűen őrizte meg az e vidékre jellemző szerkezeti típusii és alaprajzi elrendezésű paraszti lakóház és gaz­dasági udvar. A boronavázas — pitar, szoba és kamrából álló —> lakóház, a félig nyitott favázas csűr, a lábakon álló sertéséi, egységesen zsúppal fedve, célszerű elrendezésben épült. A kellemes összhatású, sajátos élményt nyújtó épületegyüt­tes bizonyítja a nép építőmestereinek szerkezeti találékonyságát, jó arányérzékét. Az állagmegóvási munkák során csakis az el­kerülhetetlenül szükséges szerkezeti cseréket vé­geztük el, majd felújítottuk a három épület zsúp­fedését, a falak és padozat sártapasztását. Az eredeti nyílászáró szerkezeteket állagukban bizto­sítottan megtartottuk. A régebben elbontott ke­mence nyomai alapján új, ún. kürtös kemencét építettünk. Rendeztük az épületek környezetét is a kerítéssel, gémeskúttal együtt. A helyreállítás során végig arra törekedtünk, és sikeresen való­sítottuk meg, hogy a hagyományokat hűen meg­őrző — joggal állíthatjuk — művészi népi épület­együttes teljes hitelességgel tanúskodjon a falu elmúlt századi életkörülményeiről. A helyreállítás terveit Sándy Péterné készítette. A kivitelezés szakszerű irányítását Kovács András csoportve­zető látta el. Az egri Dobó István vármúzeum kezelésében levő falumúzeumot az Országos Nép­rajzi Múzeum munkatársai rendezték be és nyi­tották meg. BODROGKERESZTÚR, Kossuth u. 54 A XVII. sz.-i korabarokk népi építészet emléke a főútvonal mellett fekvő lakóépület. Az állagmegóvási és — a lehetőségek szerinti, mai igényeknek megfelelő — átalakítási munkákat téli időszakban kezdtük meg, mintegy 20 fő dolgozó számára biztosítottunk munkaterületet. Problematikus volt az eredeti vakolatú főpárkány megmentése, hiszen szerkezetileg rossz állaga miatt szinte tarthatatlannak látszott. Gondos dúcolással és az új vasbeton koszorúba, vasalt fészekkibetonozással történő megfogással biztosí­tottuk eredeti állagában. A földszinti és az emeleti lakások egy része fölötti fiókos dongaboltozatok terv szerint csak úgy látszottak megmenthetőnek, ha vonóvasat alkalmazunk. Ez a megoldás — sze­rintünk — igen zavaróan hatott volna, és a kivi­tel során a boltozatok fölötti vasbeton ívek és a válaszfalak által adott rejtett szerkezeti összefogás alkalmazásával a boltíveket állaguk­ban rögzítve, majd kiékelve és cement habarccsal injektálva eredményes, kifogásmentes munkát végeztünk. A sátoraljaújhelyi és a pácini munka­helyen szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján szakmunkásaink, Haszala János brigádvezető irányításával tárták fel az eredeti homlokzatva­kolatot és elvégezték a szükséges rögzítési és ki­egészítési munkákat. A helyreállítást Koroly Jó­zsef csoportvezető irányította kiváló szervezéssel és szakértelemmel. A visegrádi Salamoyüorony betonozási munkáinak kivitelezése Az évszázadok óta romos állagú középkori lakó­torony helyreállítását és társadalmi igényeink­nek megfelelő célszerű hasznosítását több alap­vető szempont sürgette. így a hazánkban egyedül­álló műtörténeti értéke, a helyi Mátyás király Mú­zeum anyagának méltó keretek közötti kiállítás­rendezési helyigényének kielégítése s a környe­zetéből is adódó frekventált helyzetének évről évre növekvő idegenforgalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom