Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)
Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása
60. kép. A visszaállított terem belső képe (19fif>) eléje új falazat készült, benne egy helyen kisebb nyílás hagyásával, mely az eredeti sziklafalra enged betekintést (60. kép). A terem új téglapadlója lapjára fektetett pillértéglákból készült, a feltehetően döngölt föld eredeti pincepadlója helyén. Az eredeti döngölt földpadlót nem lehetett a visszaállítás alapjául venni a várhatóan nagyszámú látogató mellett. Helyette egyszerű megoldású, de tisztán tartható és a kopást is inkább bíró padlóburkolatról kellett gondoskodni. Ez egyben lehetővé tette a terem hatásában legkevésbé bántóan jelentkező fűtés megoldását, padlófűtés formájában. A terem padlószintje alatt a régészek egy K—Ny irányú, 70 cm vastag falat tártak fel, mely talán a terem helyén korábban állt épület zárófalának alapja lehetett. E fal vastagságát és helyét a padlóburkolat tégláinak egy a többitől eltérő mintájú burkolata jelzi. A pincebelső három levilágító, illetve vízszintesen fekvő szellőző-ablaka közül csak az E-i eredeti, a másik kettő az eredeti alapján készült másolat (bélésük jelzése modern, kőburkolattal, az ablakkeretek jelzése hegyes vésős megdolgozású felülettel), melyek a megmaradt eredeti falazatokban az ablakok helyén mutatkozó nagyobb nyílások felhasználásával, azok helyén készültek. A megmaradt eredeti boltvállakat és falrészeket durva, kanálháttal simított kőporos vakolás, a kiegészített részeket simított mészvakolás jelzi. A megkülönböztetés hangsúlyozására a régi és új részek között 1 cm mély hézagelválasztás is készült. A nagyterem pince fölötti padlóját a pilléreken és a terem oldalfalain megállapítható eredeti szinten lehetett helyreállítani, alatta a padlófűtés szerelvényeivel és ez alatt az új önhordó vasbeton födémmel. A pillérek eredetiek, rájuk vissza lehetett helyezni a talált, részben rajtuk maradt boltozatindítások vállköveinek 2—3 rétegét. A falazott pillérekre támaszkodik a két új vasbetonoszlopmag, mely a boltozatok fölött készült vasbetonfödémet hordja. A vasbeton úgy készült ugyanis, hogy alatta a terem régi 6 mezős, kőbordás keresztboltozatának gótikus szerkezete viszszaállítható és bemutatható legyen, bennük azokkal a faragott borda-, falív- és heveder-kövekkel, valamint zárókövekkel, amelyek az ásatásból előkerültek. A bordák egyszerűbb profilú csoportja tartozhatott e teremhez. Ezeket a talált köveket a he-