Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

A fal egy része ugyan már nem maradt meg ebben a 7 méteres magasságban, de a boltozatszakaszok hosszai, valamint a terem körülvevő határfalai alapján, és a megmaradt ablakmaradvány (54. kép) helyzetéből megállapítható volt, hogy a teremnek K felé e hosszú bolt szak asz ban két ablaka nyílt. A terem déli falai, mint mondottuk, csak 1,50 m magasan maradtak meg. Itt egyegy boltozatmezőnek egy-egy ablak felel meg. A Ny-i oldal felé helyiség csatlakozott a teremhez. Errefelé ablaka nem lehetett, legfeljebb ajtaja. A terem oldalfalain az egységes vakolat nyomok elárulták, hogy e vakolás már a falak javítása után történhetett. A pillérek és a boltozati indítások, valamint az ásatásban talált számos faliborda és keresztborda alapján a nagyterem eredeti boltozatát ki lehetett szerkeszteni. A visszaállítás (anastylosis) tehát lehetséges volt. A rajzban kiszerkesztett boltszakaszok bordái ugyanabban a magasságban találkoznak. A kéthajós, 20,20 X 11,55 m méretű, 233,30 m

2 alapterületű nagytere))) 3x2 boltmezőre tagozódott. A palotához közelebb eső 2x2 mező négyzetes, a távolabb eső, azaz a déli két mező nyújtott téglalap alaprajzú. A keresztboltozatos 4 süvegű boltmezőket bordás hevederek választották el, a falakon pedig félbordaívek (falibordák) keretezték. A körtetagos bordák egyszerű tagozásúak. Az itt talált gazdagabb körtetagos bordák feltehetően nem is ennek a visszaállított emelethez tartozhattak, hanem a felette álló emelet bordái lehettek. Az egyszerű bordán a körtetagot lemez választja el a nyaktól. A nagyobb és gazdagabb bordákon a nyak és körtetag között hurkatagot faragtak. A bordák a boltszakasz középpontjában, zárókő közvetítése nélkül, közvetlenül metszik egymást. A gazdagabb profilú bordákhoz tartoztak azok a zárókövek, melyekből az ásatás során kettő is került elő. A nagytere,)))- falpilléreinek rétegkövei azonos magasságban maradtak meg, csak az E-i falrészben magasabbak, amiből a régészek arra következtetnek, hogy itt a terem padlója magasabban állt. Ez összefüggésben van a terem E-i oldalának (romlott terméskő és falazat) romjaiban feltárt ajtónyílás helyzetével, illetve feltételezhető küszöbének magasságával is. A nagyterem megközelítésére is ez adott támpontot, minthogy sem külső, sem belső lépcsőre adat nem került elő, és a terem palota felőli megközelítésének legkézenfekvőbben adódó helye az É-i oldal. A Ny-i oldalt az István-torony tömege állta el. A XIV. század végén és a XV. század elején, Zsigmond alatt épült nagyterem és a tőle északra álló palota kapcsolatát nem lehetett régészetileg teljesen tisztázni, csak feltehető, hogy az attól függetlenül, feltehetően egy korábbi rész feláldozásával épült. Feltétlenül több emelet magasságú lehetett, amit az itt megtalált gazdagabb és zárókövekben végződő bordaprofilok mellett az erkély emeleti részét alkotó, számos maradványból kiszerkeszthető — és azóta ki is szerkesztett és 54. kép. A pincetérbe levezető eredeti lépcső, és a kél ajtókeret maradványai helyreállított - - félnyolcszögű gazdag kiképzésű erkélyemelet kövei is bizonyítanak. (55. kép) A nagyterein keleti fala külső felületén itt-ott megmaradt eredeti vakolatot rozsda színű, 1 cm vastag vonalú, kváderkő burkolatot utánzó festés maradt meg, fehér, mész színű alapon. Közvetlenül az erkély tömbszerűen négyzetesre kiszélesedő lábazati tömegétől délre megmaradt a pince egyik levilágító ablakának csonkult kiképzése, amiből annak eredeti alakja pontosan megállapítható volt. A nagyterem erkéllyel záródó keleti falához később nagy kváderekkel képzett falat építettek, melyben 6 m magasságban a keleti zárt udvar szintje fölött öt letört gyámkő csonkja látszik, amelyek erkélyt, vagy inkább árnyókszéket hordhattak. Az ásatást megelőzően a teremből mindössze annak északi pillére volt ismert, melyet a Hauszmann-féle átalakítás idején feltártak, és egy téglafalú aknával falaztak körül. E terem előtti déli zárt kert középkori szintjét mintegy 2,80 m magasságig feltöltötték, és e feltöltésre épültek a délre néző üvegházak, amelyek az 1944—1945. évi háborús események közepette elpusztultak. A terem falait, a körülötte levő keleti zárt udvart a Regal—Daun-féle várfal vonaláig mintegy 8 m magas földtöltés takarta, mely a középkori pa55. kép. A nagyterem Duna felőli homlokzata, az erkély marad ványai val