Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

47. kép A palota déli részletei az 1686-os ostromban (részlet Hallart rajza után Wening metszetéből) középkori vár falmaradványainak bemutatására 1948-ban készített helyreállítási terveink és szándékunk magyarázatául írt könyvünkben akkor kifejtettük

4 . . . ,,a középkori erődrendszer mellett az ásatás feltárta a középkori királyi palota maradványait is. Igaz, hogy az 1686-os visszafoglalás idején a török időket átvészelt palotából igen sok elpusztult (47. kép). Még a várpalota mai nagy belső udvari szintjeinek megfelelő — mészkő48. kép. A nagyterem feltárásának kezdete (1948) lepényen álló — csonkjait is lebontották a III. Károly-féle palota építését megelőző tereprendezéskor. De azok az eredeti részek amelyek az említett mészkőlepényeken túlnyúltak, szerencsére megmaradtak, így az István-torony földszintje, a nagyterem, a kápolna, a két utóbbit összekötő várfal és az István-torony mellett lefutó lépcső, mely három dongaboltozatos helyiségbe vezetett".

5 A nagyterem - - amelyet „lovagterem", ,,déli nagycsarnok" néven is emlegetnek — földszintjét széles tégla-donga boltozta egykor át. Ez hordta a korábban talán faszerkezettel alátámasztott emeleti padlóját, melynek szintjét az ablakfülkék rögzítik. Az ablakok — melyek egyike a helyén maradt — ülőfülkések voltak. A többieknek is kerültek elő az ásatásból gazdagon tagozott darabjai, és ezekből azok visszaállíthatok voltak. A pincehelyiség dongaboltozatát két, a sziklára alapozott karcsú, szépen faragott kváderkövekből falazott pillér fúrta át, amelyek a hat keresztboltozatos mezőre osztott emeleti terem kőbordás, gótikus keresztboltozatait hordták. E boltozatokból álló mennyezet a terem övezőfalában megmaradt boltvállakból induló számtalan meglevő bordatöredékből egyértelműen visszaállítható volt. (48. kép)