Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

zott ablakok kibontása után, elkészült a templom külső vakolása. A megtalált középkori nyomok alapján sárga színű, kőzúzalékos, durva felületű vakolás készült, amelyet egy rétegben, kőműves­kanállal hordtak fel. és amely követi a fal egyenet­lenségeit. Az északi oldalon levő domboldalról lefolyó eső­víz elvezetésére, a templom északi oldalán kb. 6 m széles sík, gyeppel benőtt sávot alagcsöveztük. 1963-ban készült el a templombelső helyre­állítása. A régészeti feltárás megállapításai nyo­mán 20 cm-rel süllyesztettük a belső padlószintet. Ugyanakkor kívül a templom déli oldalán is visszaállítottuk a középkori szintviszonyokat, ki­szabadítva az eredeti lábazatot és a második déli kapu előtti lépcsőzetet (35. kép). A második periódusból származó nyugati kaput újból befalaztuk, hisz az már a XIV. század végén megépített nagy templomban sem működött (36. kép). A kibontott középkori csigalépcső kisebb hiányait pótoltuk, és ezt állítottuk helyre a kórus megközelítésére. A lebontott két újkori kórus­boltozat helyett annál sokkal kisebb alapterületű, vasbeton szerkezetű új karzatot építettünk. Új, ugyancsak vasbeton födémet kapott a déli elő­csarnok is Ez nemcsak összefogja a szétnyílt falakat, hanem lehetővé tette, hogy az oldal­falakra kirajzolhassuk a középkori boltozat meg­talált homlokíveit, és bemutathassuk az ezekben megtalált falképeket. (37. kép). A főszentély barokk boltozatának lebontása után kiszabadultak a már említett gótikus boltozat­indítások (38. kép). A közöttük levő barokk vako­lat leverése után megtalált homlokívek belsejét simára vakoltuk, az egykori gótikus boltozatok hát­falát pedig kőzúzalékos, durva felületű vakolás­sal alakítottuk ki. A falkoronák felső vonalában készített, az egész szentélyt összefogó vas­beton födém alá gyalult deszkából készített ál­mennyezetet függesztettünk (39. kép). Az utóbbi sehol nem ér a falakhoz, hogy lebegő jellegével jelezze az elpusztult boltozat helyén esetleges ma­gasságban készült új térlezárást. A templom abla­kai közül az ép állapotban levőket: a déli mellék­szentély három ablakát és az északi oldal rózsa­ablakát csupán javítani kellett (40. kép). A fő­szentély és az északi mellékszentély keleti ablaká­nak mérműveit a feltárt töredékek alapján ki lehetett egészíteni. A déli oldal három, meglevő, azonos mérművel díszített ablakának mintájára a negyedikbe teljesen új mérművet készítettünk. Azokat az ablakokat, amelyekben a kőrácsoknak nem maradt nyoma, érintetlenül hagytuk. Az ablakok kiegészítése műkőből készült. A templom valamennyi ablakát sárga színű, hólyagos üveg­gel zártuk le, lehetőség szerint középkori üveg­horonyban üvegezve (41. kép). A két bejárati ajtónyílásba és a sekrestye be­járatába új, tölgyfából készített, tömör ajtólap került. A kórusra vezető ajtó kőkeretébe kovácsolt­vas rácsos ajtót készítettünk (42. kép). A déli előcsarnok két oldalán talált közéjékori, alakos festést freskórestaurátorok hiányában csak 45. kép. A templom környezetrendezés után rögzítettük, ezek konzerválására sajnos nem került sor. A falakat — a hajókat elválasztó kőpillérek kivételével — a középkori vakolat síkjában újra­vakoltuk, majd az egész templombelsőt fehérre meszeltük. A burkolat lapjára fektetett téglából készült. A szentélytől számított első pillérpár előtt feltárt lépcső vonalában téglából épített lépcső­vel emeltük meg a szentély szintjét. Ezt a lépcsőt az északi oldalhajóban Verebi Péter sírhelye szakí­totta meg, amelyre most visszakerült az építtető sírköve (43. kép). A téglaburkolatba eltérő mintá­val lefektetett sávval rajzoltuk ki az első periódus, a kis román templom alaprajzát. Az északi oldalhajó nyugati végét újonnan ké­szített vasráccsal zártuk le. Itt az ásatásból és a falkutatásból kikerült kőfaragványokból kis kő­tárat alakítunk ki. A templom régi berendezése teljesen elavult, és méltatlan annak művészettörténeti értékéhez. Ezért javasoltuk új berendezés készítését. Erre azonban sajnos anyagi okok miatt nem kerülhetett sor, csupán pár új pad készült. A főszentélyhez vissza kellett helyeznünk a meglevő neogótikus oltárt és a hajóba a régi padokból azokat, amelye­ket még használni lehetett. Az általunk adott ter­vek alapján a helyi plébánia 1964-ben pár új padot már készíttetett. A berendezés szerves részeként sikerült megoldanunk a templom villanyvilágí­tását, amelyhez egyedi világítótesteket terveztünk. A világítás az OMF által adott terv alapján, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom