Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

meszelték. Mindhárom szentélyben falazott oltár állott. Főszentély ét déli oldalon a ma is meglevő kettős ülőfülke, az északi j)edig ismeretlen részletezésű, nagyméretű pasztofórium díszítette. Az északi oldalhajóban volt az építtető Péter alvajda faragott sírkővel fedett sírja. A főhajóban, a szentély előtti lépcsőnél talált két négyzetes, középen lyukas kőtömbből fából épített szentélyrekesztőre következtetünk, amely a főoltár előtt helyet foglaló kórust zárhatta le a templom többi részétől. A középkori templom külsejében a maival volt azonos, csupán tetőzetének hajlásszöge volt nagyobb, s így tetőgerince magasabb. A templom szentélye mögött állott a falazott alsó szintű, fából ácsolt harangtorony. A Verebi Péter által építtetett templom épít észét és művészettörténeti értékelését már elvégezték előttünk.

27 A helyreállítással kapcsolatos kutatás eredményei ezt az értékelést nem módosítják, sőt alátámasztják, és kiegészítik. Eszerint a verebélyi templom az akkori Észak-Magyarországról ismert templomokhoz kapcsolódik, a Pozsonytól a szepességi városokon át Kassáig, még tovább Kolozsvárig megtalálható háromhajós nagy templomok építési köréhez, amely határozottan a Parlerműhely hatását tükrözi, és amelyek nyoma az akkori Magyaroszágon nyilván mindenütt megtalálható volt. 1400 utáni építkezés nyomát a templomon csak a déli előcsarnok magasításában találtunk, az kétségtelenül XV. századi. A XVI—XVII. századi pusztulásról, az időszakos, majd a XVIII. századtól kezdve végleges újjáépítésekről éppúgy a történeti adatok ismertetésénél szóltunk, mint a XX. század eleji első restaurálásokról. A HELYREÁLLÍTÁS LEÍRÁSA A régészeti feltárás és a falkutatás eredményeképpen a helyreállításra vonatkozóan a következő elvi álláspontot alakítottuk ki: a templomot kisebb módosításokkal abban az állapotában rögzítjük, amelyben találtuk, meghagyva benne az egymást követő korok rétegeződéseit. Csak olyan esetben változtatunk, ha azt az épület biztonsága megkívánja, vagy ha a változtatással nagyobb műemléki, művészettörténeti értékhez juttatjuk a templomot. A helyreállítás munkája még a feltárással egyidőben kezdődött. 1962-ben rendbe tettük a tetőszerkezetet, és kijavítottuk a cserépfedést, hogy a beázással járó veszélyeket mielőbb megszüntethessük. Ezzel párhuzamosan készült el a Lux Kálmán által épített huszártorony kijavítása, az ereszcsatornák és lefolyók megújítása. Ezután az északi oldalfalat és a hozzá tartozó első négy támpillért falaztuk alá, majd a repedések betonnal való kiöntésével biztosítottuk a falakat. Ezután lebontottuk a déli előcsarnok barokk boltozatát, mert ez nyomta szét annak falait és itt is injektálták a falak repedéseit. Legvégül, az elfala38. kép. A főszentély helyreállítás után 39. kép. A főszentély álmennyezete 47