Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Cseh István: Népi és ipari műemlékeink védelme (1963-1966)

létesítünk Szentendrén és kisebb, regionális léptékű gyűjteményeket Zalaegerszegen, Szombathelyen, Nyíregyházán, illetve Baranyában és Borsodban is. A megvalósításhoz legközelebb áll a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum. Az előkészítő munkálatok — az épületek kiválasztása, a műszaki felmérések készítése stb. — már 1963—64-ben megkezdődtek. A múzeum tematikája ugyan Göcsejre korlátozódik, de egyet kell értenünk a szerzőknek azzal az elképzelésével, hogy a zalai tájra legjellemzőbb göcseji falut mutassák itt be. A szabadtéri gyűjtemény helyének megválasztása is szerencsésnek mondható. Zalaegerszeg egyik külső területében, a Zala folyó holtága mentén áll a helyreállított Olai-vízimalom. E köré telepítik a szabadtéri múzeumba szállítandó épületeket; lakóházakat, gazdasági és ipari épületeket, haranglábakat stb. Az épületeket úgy választották ki, hogy a göcseji táj minden jellemző épülete megtalálható legyen.

23 A nyíregyházi szabadtéri gyűjteményt Sóstó mellé telepítik. A terület kiválasztása itt is igen szerencsás volt, mert az üdülőterület közelsége biztosítani fogja a szabadtéri múzeum látogatottságát is. A helykijelölésen túlmenően azonban érdemi munkáról itt még nem számolhatunk be. A szombathelyi szabadtéri múzeum szervezése ugyancsak kezdeti stádiumban van, de a tervek szerint egyik legjobban szervezett gyűjteményünk lesz. Az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredetileg Budapesten kapott volna helyet, de alkalmas terület hiányában, meg azért is, mert Pest megye Tanácsa egy megfelelő nagyságú területet igen előnyös helyen biztosított, Szentendrére került. Az évek óta folyó előkészítő tárgyalások azonban csak igen lassan haladnak előre, de végül is nem lehet kétséges, hogy eredménnyel járnak, és a szabadtéri múzeum megvalósul. A szabadtéri gyűjtemények szervezését az Országos Műemléki Felügyelőség is messzemenően támogatja. Ennek szakmai és adminisztratív összetevője is jelentős, de a beszállítandó épületekkel kapcsolatos munkálatok — lebontás, szállítás, rekonstrukció — anyagi támogatása talán még fontosabb. Ugy gondoljuk, néhány éven belül eljutunk odáig, hogy a most tárgyalt intézményekről mint megvalósult és jól sikerült alkotásokról számolhatunk be. így kell lennie, mert 5—6 év múlva már nagyon nehezen találnánk olyan épületeket, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy szabadtéri gyűjteménybe szállítsuk és bemutassuk őket. MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE Amellett, hogy legértékesebb műemlékeink védelméről gondoskodunk, egyre intenzívebben kutatjuk azokat a településeket, amelyek viszonylag érintetlenül maradtak, vagy csak kevéssé épültek át, így fokozott védelmük ma még lehetséges 363. kép. Nemesvámos, csárda. A volt kocsibeálló képe az emeleti tornácról kitekintve és indokolt. Nálunk az utóbbi években mindinkább tért hódít az a felfogás, hogy a települést magát mutassuk be. Tehát ne csak kiemelkedő jelentőségű műemlékeinket igyekezzünk megmenteni és bemutatni, hanem a települést is. A kevésbé értékes, de összességében mégis jellegzetes faluképet nyújtó épületegyüttes sok esetben gazdagabb, tartalmasabb élményt nyújt, mint az egyedülálló és többnyire új házakkal körülvett műemlék. Van ezenkívül az ilyen együttesnek még más, első pillantásra talán fel sem tűnő értéke is, de ez csak fokozatosan tárul fel. A település kialakult szerkezete, az udvarok, telkek hagyományos elrendezése tudományos szempontból igen jelentős lehet. Az esztétikai érték mellett tehát azt is lényegesnek tartjuk, hogy a kiválasztott település legalább nyomaiban őrizze azokat a gazdasági társadalmi viszonyokat, amelyek egykor jellemezték. Nem kevésbé jelentős szempont az sem, hogy a települést az idegenforgalomba bekapcsoljuk. Ezáltal egyrészt elérhető, hogy sokan látogassák, másrészt, hogy felhasználása, jövőbeni funkciója, élete is meghatározottá váljék. A védett település felhasználása jelenti egyébként a legnagyobb gondot. Nagyon nehéz feladat 18* 275