Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Pamer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1963-1966)

A váron Zsigmond és Mátyás idején is építkeztek. A XVI. és XVII. századokban az északi falszorosban ágyúkat helyeztek el. A vár a XVII. században elveszti jelentőségét. (Czeglédv Ilona OMF

1 1963, 1964, 1965.) Dunaföldvár, öregtorony (Tolna m.). A XVI. sz. eleji, négyszög alaprajzú öregtorony falkutatása során lőrések és reneszánsz tagozatos ablakok kerültek felszínre. A torony D-i és K-i oldalán törökkori palánkművet, a Ny-i és E-i udvarrészen törökkori épületeket tárt fel az ásatás. (Kozák Éva OMF 1964, 1966.) Eger, vár (Heves m.). A több év óta folyó ásatás 1963—64 évben feltárta a püspöki palotához csatlakozó Tömlöc-bástyát, ahol egy nagy, négyszögletes torony maradványait hozta felszínre, továbbá a földbástyát, ahol a földet tartó cölöprendszer került napvilágra. 1965-ben folytatódott az ásatás a földbástyában, de a fő hangsúly a vár területén levő román kori székesegyház és gótikus bővítésének alaprajzi tisztázása volt. A gótikus főszentélyt átvágó Perényi-fal lebontásából sok értékes reneszánsz és gótikus faragott kő került elő, melyek a székesegyházhoz tartoztak, és előtűnt egy kváder-fal, mely a bővített román részt a gótikustól elválasztotta, és ez egyben a két építkezés nívókülönbségét is megmagyarázza. 1966ban főleg a hajó déli oldala melletti kápolnasor feltárása folyt, továbbá a vár délkeleti fülesbástyájának feltárása indult meg. (Kozák Kárólv OMF 1963-tól 1966-ig folyamatosan.) Egregy, temetőkápolna (Veszprém m.). Az Árpádkori kis templomban a helyreállítás előtti kutatás megállapította a külső és belső középkori szinteket, mellyel kapcsolatban megtalálta az eredeti ajtónyílást és küszöbkövet. A bejárat és a torony kis oszlopai a feltöltésből kerültek elő, míg az alapozás alatt római kerámiát találtak. (Czeglédy Ilona OMF 1966.) Felsőörs, prépostsági templom (Veszprém m.). 1963—64-ben a falkutatással együtt végzett régészeti kutatás tisztázta a még ma is jó állapotban levő templom építési korszakait, a külső és belső szinteket, mely utóbbival kapcsolatban 34 sírt és a Ny-i kapu előtt egy nagyméretű sziklábavágott gödröt tártak fel zárt leletanyaggal: XI. sz.-i törmelék, kerámia és faragottkő leletekkel. (Éri István — Tóth Sándor, 1963, 1965.) Gyulafirátót, premontrei kolostorrom (Veszprém m.). Téglalap alaprajzú, négy helyiségből álló épület, melyben az egyik helyiség épen maradt ránk: keresztboltozattal és két kőkeretes ajtóval. Az ásatás tisztázta a kolostor beosztását és középkori szintjeit. Mivel a kolostorhoz tartozó templom alapfalai csak a felszín alatt maradtak meg, az ásatás részkutatásokkal tisztázta alaprajzát és kiterjedését. Megállapította, hogy háromhajós volt, rövid kereszthajóval és szögletes záródású fő- ós mellékszentélyekkel. (Pamer Nóra OMF 1964.) Hollókővár (Nógrád m.). A XIV. sz. elején épült vár legrégibb magját az öregtorony képezi. A vár mai megjelenésében főleg a XV. sz.-i építkezések dominálnak, de a feltárások során kiderült, hogy a XVI—XVII. században is történtek rajta alakítások. A több évre ütemezett ásatás eddig a külső vár kaputornyában és a belső vár K-i és Ny-i szárnyában indult meg, mellyel kapcsolatban az emeleti helyiségeket is tisztázni lehetett. (Kozák Éva OMF 1966.) Homokterenye, r. k. templom (Nógrád m.). Az ásatás és falkutatás eredményeként megállapítható, hogy a XV. sz.-i templom egy XIII. sz.-i templom falainak felhasználásából alakult ki, melyet azután 1800 körül újra átalakítottak barokk stílusban. (Czeglédy Ilona OMF 1965.) Karcsa, ref. templom (Borsod—Abaúj-—Zemplén m.). Az ásatás tisztázta a templom építési korszakait. Az eredetileg kör alaprajzú templomot a XII—XIII. sz.-ban kétszer is bővítették. Az új bővített templomban a régi körtein])lomot szentélyként használják, s a XVI—-XVII. sz.-ban temetkeznek is benne. (Molnár Vera 1964.) Kisnána vár (Heves m.). Az 1962-ben megkezdett ásatás 1966-ig tartott. A vár teljes feltárása több ütemben történt, melynek eredményeként megállapítható, hogy a vár, bár román magja is van, főleg gótikus építkezés (XIV—XV. sz.) eredménye. Először csak templomból és palotából állt, melyet palánk vett körül. Később kettős várfallal övezik a területet, és falszorost alakítanak ki, melybe a várdomb aljából, híddal ellátott kaputornyon keresztül lehetett bejutni, majd a falszoroson keresztül egy belső kaputornyon át vezet az út a várudvarba. A vár végső megerősítése a XVI. sz. elején történt. Az É-i palotaszárny és az udvar alatt nagyméretű pincéket tárt fel az ásatás. A leletanyag többszáz gótikus faragott követ, értékes kerámiát és vasanyagot tartalmaz. (Pamer Nóra OMF 1962—1966-ig folyamatosan.) Kőszeg, Ny-i városfal (Vas m.). Az ásatás kettős várfalat tárt fel, a külsőn négyszögletes faltoronynyal, földszinti és emeleti lőrésekkel. (Holl Imre 1964.) Magyaregregy-Márévár (Baranya m.). Az 1960ban megkezdett feltárás folytatásaként 1963-tól 1966-ig megtörtént a vár teljes feltárása. Lényegesebb részei: a palota, a déli részen állott rondella az alatta húzódó sziklaárokkal és a külső palánkvár. A várudvaron egy sziklába vágott ciszternán át föld alatti út vezet a vár kapuja elé. Az előkerült római leletekből római településre is lehet következtetni. Reneszánsz faragott kövei igen kvalitásosak. (Sándor Mária OMF 1960, 1963—1966 folyamatosan.) Mátraverebély r. k. templom (Nógrád m.). A kél évig tartó ásatás első munkaütemében tisztázta a templom építéstörténetét a XII. sz.-tól a XVIL sz.-ig. Az ásatás befejezéseképpen a gótikus periódushoz tartozó téglaburkolatot tárta fel és a D-i előcsarnok szintjét a középkori nívóra süllyesztette. (Czeglédy Ilona OMF 1962, 1963.) Nógrádsáp, r. k. templom (Nógrád m.). A most is használatban levő templomban végzett ásatás megállapította, hogy a templom a XV. sz.-ban épült, és csak később, barokk stílusban történt rajta némi átalakítás. A szentélyben a hajó É-i