Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Horler Miklós: Az Országos Műemléki Felügyelőség építészeti helyreállításai (1963-1966)

346. kép. Nemesvámos, csárda településmagjának mint rezervátumnak helyreállítását. A festői fekvésű palóc falu homloktornácos, deszkaoromzatos házai még ma is összefüggő együttest alkotnak, és a régi faluképet őrzik. Epp ezért a helyreállítás elsősorban az egységes falukép megóvására törekszik, és ennek érdekében igyekszik az egyes házaknak új rendeltetés árán is további életet adni. 1963—64-ben három hollókői házat sikerült helyreállítani. A Kossuth u. 82. sz.-ból a község néprajzi anyagát bemutató helyi múzeum lett, Gazda Anikó tervei szerint, míg a Kossuth utca 68. és Petőfi utca 8. sz. házakban turistaszállót létesítettek, Waigand Mária és Mendele Ferenc tervei alapján. A másik település, amelynek rezervátumszerű megőrzésére törekszünk: Tihany. Itt is három épület helyreállításáról számolhatunk be, amelyekkel a Balaton-környéki népi építészet egy-egy hiteles emlékét őriztük meg, és adtuk át az idegenforgalomnak. Ezek a Halász céh-ház és a mögötte levő ún. Varga Jolán féle ház, melyek berendezésükkel együtt a tihanyi szabadtéri tájmúzeum magját képezik (tervezők: dr. Tóth Kálmán, ill. Schneller Vilmos), valamint a Kossuth u. 13. sz. lakóház, melyben Cseh István tervei szerint tejivót alakítottunk ki. A népi jellegű ipari műemlékek között elsősorban a gazdátlanul maradt szélmalmok és vízimalmok megmentésével foglalkoztunk. A használaton kívül álló, gyakorlati jelentőségüket elvesztett malmok egy-egy értékes, jellegzetes példányát állítottuk helyre ezekben az években, s egyes helyeken még az eredeti berendezés helyreállítására és üzemképessé tételére is mód nyílt. A legértékesebb hazai szélmalmok egyike a kiskunhalasi, helyreállítása Mendele Ferenc tervei szerint készült el 1964—66-ban (345. kép). 1963-ban befejeződött az előző évben elkezdett szentesig és szegvári malmok helyreállítása, mindkettő Ágostházi László (VÁTERV) munkája, míg a kengyeli szélmalom rendbehozását Nándori Klára tervezte. Az egyik legnagyobb jelentőségű népi építészeti helyreállítás a turistvándi vízimalom restaurálása volt, melynek bonyolult és aprólékos munkáját Mendele Ferenc tervezte és irányította. Az eredeti szerkezetek gondos megtartásával készült helyreállítás után a malmot újra üzembehelyezték. Két másik vízimalom, amelyre ezekben az években sor került, a boronafalas, XVIII. sz. végi zalaegerszegi Olai-vizimalom, amelyet Cser Károlyné (VÁTERV) restaurált, és az Ágostházi Lászlóné tervei szerint helyreállított fertőrákosi malom. Speciális feladat volt a szendrői festőház helyreállítása. Az érdekes kismesterség! épület finom népies vakolatarchitekturajával Mendele Ferenc tervei szerint készült el. A göcseji tájegység jellegzetes gazdasági épülete: a szalafői kástu, emeletes gabonatároló, melynek helyreállítási munkáját az előző évben készült tervek alapján Waigand Mária és Kriszt György irányították. Verpeléten érdekes falusi kovácsműhely maradt fenn, eredeti felszerelésével együtt, melyet Waigand Mária irányításával 1964-ben állítottunk helyre. Igen szépen sikerült munka a Veszprém melletti nemesvámosi csárda barokk épületének restaurálása Cseh István tervei szerint, ahol az eredeti funkciót is sikerült átmenteni, és a mai igényeket kielégítő útmenti betérő-vendéglő számára hasznosítani a régi csárdát (346. kép). A régi települések tartozékai sok helyen a különálló haranglábak, melyeket a különböző vidékeken más és más formában alakítanak ki. Három eltérő jellegű ilyen harangláb restaurálása készült el ebben az időben. Az egyik a vasmegyei Pankaszon, zömökebb arányokkal és szalmafedésű szoknyával, (tervező: Mendele Ferenc), a másik a Szabolcs megyei Vámosatyán, karcsú, hegyes, fiatornyokkal díszített, zsindelyfedésű toronysisakkal (tervező: Szlaterics Gyula), végül a harmadik — a templomhelyreállításoknál már említett — szamostatárfalvai ref. templom egyszerűbb, zsindelyes haranglába, melyet Mendele Ferenc állított helyre. Horler Miklós