Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Horler Miklós: Az Országos Műemléki Felügyelőség építészeti helyreállításai (1963-1966)

325. kép. Váraszó, rk. templom pál Juciit tervei alapján. Első ütemként a Lenin­körút mentén a második világháborúban elpusz­tul házak mögül kiszabadult két nagy szakaszon kezdődtek meg a munkák. A téma jelentőségét fo­kozta, hogy a feltárások eredményei szerint a hár­mas középkori védőfal-rendszer középső öve a ró­mai kori városfalakra épült, s így a település tör­ténelmi kontinuitásának hazánkban páratlanul álló dokumentumát sikerült bemutatni. 1964 végén megkezdődtek a felvonulási és fel­tárási munkák a Dunántúl egyik legértékesebb középkori romemlékén, a vértesszentkereszti bencés kolostortemplom, romjain. A feltárás már eddig is ezernél több faragottkő-tagozatot és szobrászati részletet hozott felszínre, amelyek a templom anastylosis útján való részleges rekonstrukcióját is lehetővé fogják tenni. A Sedlmayr János tervei nyomán meginduló helyreállítás a további évek munkája lesz. 1963-ban villámcsapás érte a zsámbéki templo)n­rom déli tornyát, amely komoly sérüléseket szen­vedett. A villámkárokat Dümmerling Ödön irányí­tásával soron kívül kijavították. Az 1960—62 években feltárt kaposszentjakabi bencés apátság XI. századi romjainak és a hozzá tartozó XIIT. századi centrális kápolnának mű­emlékvédelmi munkái 1964-ben kezdődtek meg. A korai középkor e jelentős emlékének helyre­állítási terveit a Műegyetem Építészettörténeti Tanszékén Zádor Mihály készítette. Az ország egyéb területein végzett romvédelmi munkák közül kiemelkedik a váraszói templom­rom helyreállítása Erdei Ferenc tervei szerint (325. kép). Az aprólékos műgonddal és módszeres­séggel végzett restaurálás visszaadta az eredeti ál­lapotából kiforgatott és elhagyatott románkori kis templom építészeti összhatását, s a téglakiegészítés­sel párosuló anastylosis kitűnő példáját hozta létre. A kertészeti környezetet Örsi Károly alakította ki. 1963-ban került sor a gyulai ferences kolostor­templom maradványai egy részének konzerválásá­ra Sch. Pusztai Ilona tervei szerint. A csekély rom­maradványok érvényesülését itt is nagyban elő­segítette az Orsi Károly által tervezett kertészeti kialakítás. Részleges állagvédelmi munkák folytak 1963—64-ben az egri törökkori Valide-fürdő romjain Ferenczy Károly irányításával. A fürdő teljes kiszabadítását és feltárását még kisajátítási prob? lémák akadályozzák. 1966-ban végeztük el a korábban feltárt leány­falui római őrtorony (tervező: Vladár Ágnes), a veszprémi Margit-romok (tervező: Sch. Pusztai Hona) állagvédelmi munkáit, és kisebb konzervá­lásokat a székesfehérvári városfalon Erdei Ferenc irányításával. — 1966-ban indult meg a tokodi római tábor korábban megtalált maradványainak teljes feltárása és konzerválása, amit Lombár Pál (VATERV) tervei szerint végeztek. Jelentős feladatokra került sor két év alatt az egyházi műemlékek helyreállítása terén. 1963-ban készült el a mátraverebélyi rk. plébániatemplom elő­ző évben megkezdett restaurálása (tervező: Kop­pány Tibor). A szerkezeti hibák kijavítása mellett a háromhajós gótikus templom szentélye vissza­nyerte eredeti térhatását, visszaállították közép­kori szintjeit, kibontották befalazott gótikus abla­kait, kiszabadították középkori karzatlépcsőjét. A gondos munka eredményeképpen egyik legna­gyobb középko ri falusi templomunk került műem­lékiértékéhez méltó állapotba (326. kép). Kertésze­ti környezetrendezése utólag, 1966-ban készült el, Örsi Károly tervei szerint. Ebben az évben fejező­dött be 'à, fehérvárcsurgói rk. plébániatemplom hely­reállítása is, dr. Kissné Nagypál Judit tervei alap­ján, a középkori részletek gondos bemutatásával és jó érzékkel megoldott modern részletekkel, Örsi Károly által tervezett környezetrendezéssel (327. kép). Székesfehérváron a Szt. Anna kápolna gótikus épületének homlokzatát állítottuk helyre, Ferenczy Károly irányításával. Az előző évben elkészült tervek alapján több új templomhelyreállítás valósult meg ebben az idő­szakban. Ezek közül is kiemelkedik a balaton­környék legnagyobb román kori templomának, a felsőőrsi prépostsági templomnak feltárással egybe­kötött nagyszabású restaurálása, amely a barokk korban átépített román épület bonyolult műemlék­védelmi problémáit magas színvonalon oldotta meg. A templom összes értékeit felszínre hozó és érvényre juttató igényes munka Erdei Ferenc tervei és irányítása szerint folyt, a kertészeti kör­nyezet kialakítása Örsi Károly munkája. A sikeres restaurálás méltán nyerte el az 1966 évi nívódíjat (328. kép).

Next

/
Oldalképek
Tartalom