Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

zárja le. Bár feltételesen, mégis lehetségesnek tartjuk itt Martin Wittwer, a dunai barokk építőiskola e jelentős tagjának közreműködését (1. 299. képet). Martin Wittwer, a karmeliták Szent Lipót Rendtartományának építésze, győri tartózkodása alatt a bencés és a cisztercita szerzeteseken kívül még más magyarországi rend számára is készítettterveket. A szerzetesi szegénységi fogadalom szem előtt tartásával e rendek éppen úgy a karmeliták győri kolostorának fizethették be az értük járó tiszteletdíjat, amint a ciszterciták is így honorálták a zirci építkezés terveit. A szerzetesi építkezések egymás közötti kapcsolataira világít rá ez a befizetési tétel, s a tervezésnek igen érdekes —• művészettörténetírásunk által eddig figyelemre nem méltatott — módszertanilag is fontos gyakorlatát rögzíti. S ha e gyakorlatot nemcsak a tervezés, de a kolostori műhelyek templom- és zárdaberendezéseire is áttesszük, s e műhelyek „bérmunkáit" nemcsak különböző rendek egymás közötti, de egy-egy szerzetnek saját konventjei közötti megrendeléseire is kiterjesztjük, könnyebben értelmezhető, hogy azonos rendek egymásnak faragványokért, oltárokért és más berendezési tárgyakért rendszeresen fizetnek, mint például a tüskevári pálosok a pápai pálosoknak. Különböző szerzetesek egymástól való rendelésére pedig jó példa a sümegi ferenceseké, akik a győri karmelita műhelyből vásárolják főoltárukat, amelynek tervezője Martin Wittwer, faragómestere Franz Richter (Lomonkos testvér) és asztalosa ,,Tamás testvér" volt. A sümegi templomot 1720 körül építette át Wittwer,

83 de az egyszerű dongaboltozatos templom átalakításánál, amelynek külseje és belseje minden műformát nélkülöz, aligha nyílhatott alkalma arra, hogy művészetét, képességeit hasznosítsa. A pilléreken nyugvó orgonakarzat építménye érdemel egyedül figyelmet, ez tartható mesterünk művének. Martin Wittwer életmüvének sokkal jelentősebb állomása a pápai pálos szerzetesek számára készített templom-terve. A pápai templom alaprajza megegyezik a linzi karmelita nővérek és a győri karmelita atyák templomának alaprajzával. Az eltérés csupán annyi, hogy az átlós axisban levő oltárfülkék nem kosáríves, hanem sokszög záródásúak (314. kép). A belsőtér centrális, a falakat tagoló páros pillérfejezetei mindhárom templomnál úgyszólván azonosak, hasonló a boltmezők stukkókeretelése is (315—316. kép). De míg 312. kép. GyŐr. Martin Wittwer: kálvária templom, 1720 körül 313. kép. Győr. Martin Wittwer: kálvária kápolna, 1720 körül