Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

304. kép. Spital am Pyhrn. Az apátsági templom alaprajza (B. Grimschitz nyomán) tempïom alaprajzának arra a jellegzetességére, hogy az aránylag keskeny rizalit mögött szélesebb hajó és viszont a szélesebb tornyok mögött igen csekély mélységű kápolnasor húzódik, már a templom monográfusa, Aggházy Mária is felfigyelt.

73 Ugyanez az alaprajzi sajátosság a Spital am Pyhrn-i templomon is jelentkezik, de Sz. Flóriánból indul el és feltűnik a linzi karmelita templomon is, ahol a pillértörzsek szintén kettőzött hevedereket tartanak, amint azt a Mathey-féle alaprajzon szemlélhetjük.

74 (306. kép.) A zirci templom homlokzata is igen sok egyezést mutat felsőausztriai előképével. Bár a monumentális hatású — és romantikus kősisakokkal túldíszített — toronypár párkánytagozatai Zircen kevésbé hangsúlyosak, de a középrizalit hasonló arányba lép csak elő, hasonlóan tagozott pillaszterek fogják közre, s kapuzata és második, illetve első emeletét záró főpárkányának íves emelkedése is rokon Spital am Pyhrn templomával. A tornyok közé beékelt, illetve azokat szinte 305. kép. Zirc. A v. cisztercita apátsági templom alaprajza (Aggházy M. nyomán) szétfeszítő aediculás oromzat, a tornyokon nyitott körablakok is közös formakezelósről tanúskodnak. A spital am Pyhrn-i templom néhány motívuma viszont megegyezik a karmeliták linzi templomával: ilyen a kapuzat fölötti ablak keretelése is (307, 308. kép). De a linzi karmelita nővérek és a győri karmeliták templomának némely részlete is felfedezhető Spital am Pyhrnben, mint a hajó volutás fejű oldaltámpillérei (1. a 271. és 302. képet), vagy a győri szoborfülkék szemöldökívei (1. a 295. és 302. képet). Kétségtelen tehát, hogy átvételekről, tervek és részletformák kölcsönös cseréjéről van itt is szó. A Linz körzetében létesített temploméjútése 1717-benkezdődik, s 1718—1738-ig Johann Michael Prunner linzi kőművesmester elszámolásain át kísérhető az építés története. Grimschitznek, Prunner monografusának azon álláspontját, hogy a templomnak a linzi kőművesmester nemcsak kivitelezője, hanem tervezője is volt,

75 az osztrák hivatalos 14* 211