Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1847-1949)

szerű műemlékvédelem igényeiből kiindulva készítette. Véleményem szerint a kapitalista társadalom viszonyai között ebből a javaslatból ilyen tartalommal nem lett volna törvény, mert a magántulajdon védelme érdekében szükségszerűen olyan módosításokra került volna sor, melyek a jelenleg is korszerűnek ható tartalmat lényegében megváltoztatták volna. Az 1881. évi XXXIX. törvénycikk egészen 1949. november 16-ig hatályban volt, s alapjaiban meghatározta a Műemlékek Országos Bizottságának működését. A felszabadulást követően azonban a műemlékvédelem szervezetében változás következett be.

28 1945. június 20-án a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának jogkörét gyakorló Főigazgatói Értekezlet a múzeumi elhelyezést nem nyert ingó emlékek feletti felügyeletet átadta a Műemlékek Országos Bizottságának. Az ingó emlékek feletti felügyelet átadására azért került sor, mivel a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának jogkörét megállapító 1929. évi XI. törvénycikk végrehajtási utasítása hiányában a felelős múzeumi szervek nem tudták a védelmet biztosítani, s a Műemlékek Országos Bizottságát olyan felkészült műemléki intézménynek tekintették, mely az ingó emlékek helyszíni védelmét, nyilvántartását, tudományos feldolgozását az ingatlan emlékek védelmével egyidejűleg képes megoldani. Ezzel az intézkedéssel az ingatlan és ingó emlékek védelme egy kézbe került anélkül, hogy az 1881. évi XXXIX. törvénycikk és az 1929. évi XI. törvénycikk módosítása megtörtént volna. Megemlítem, hogy a rendőri büntetőeljárásban résztvevő szakképviselők megjelölése tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet

29 is a Műemlékek Országos Bizottságának jogkörét állapítja meg minden olyan esetben, amikor az ingatlan és az ingó emlékekre vonatkozó törvényekbe ütköző kihágások miatt kellett a belügyi szerveknek eljárni. A felszabadulást követő években a MOB működése nem volt zavartalan. Ebben az időben ugyanis a MOB mellett több szerv intézkedett a műemléki ügyekben. így pl. a Miniszteréülökség, az UjjáépítésiMinisztérium, az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Pénzügyminisztérium. Félő volt, hogy a műemléki ügyekben intézkedő szervek pótolhatatlan műemléki értékek pusztulását is előidézhetik. A MOB ennek meggátlása céljából felterjesztéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, és kérte, hogy biztosítsa az 1881. évi XXXIX. törvénycikkben a MOB-ra ruházott jogkör gyakorlásának lehetőségét, s intézkedjék, hogy a közigazgatási hatóságok műemléki kérdésekben ne járjanak el külön, s minden esetben kérjék ki a MOB szakvéleményét.

30 1946-ban a MOB elnöke megkereste a Közalapítvány Ügy igazgatóságot (ez a szerv látta el a MOB jogi képviseletét — a szerző megjegyzése) és kérte az 1881. évi XXXIX. törvénycikk hatályonkívül helyezését. A válaszból kitűnt, hogy a MOB ekkor már benyújtotta a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az új műemléki törvény tervezetét.

31 Ez az új műemléki törvényjavaslat lényegében az ismertetett 1942. évi törvényjavaslat átdolgozásából született. A javaslat ,,a műemlékek védelméről és az Országos Műemléki Hivatal szervezéséről" címet viselte.

32 A javaslat a művészeti és történeti emlék fogalma helyett ismét a műemlék fogalmat használja. A felállítandó hivatal elnevezését a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelőségéről Országos Műemléki Hivatallá változtatta. Az új javaslatból kimaradt a régi kertek és parkok, valamint festői látkéjiek, továbbá a kéziratok és nyomtatványok védelmére vonatkozó rendelkezés. Az esztétikai és biztonsági zónára vonatkozó részletes előírások, valamint a stílszerű kialakítás fogalom nem szerepelnek a javaslatban, s a 15 évig tartó házadómentesség időtartamát 30 évre emelte fel, az ingó emlékek kiviteléért fizetendő díjak százalékos felsorolása is hiányzik, s a bírságokat pengő helyett forintban tünteti fel. A javaslat szerint az Országos Műemléki Hivatalt az elnök vezeti. A tisztviselői kar részletes felsorolása a javaslatban nem található. Az 1942. évi javaslattól eltérően arra is mód van, hogy a hivatal a vidéken végzendő műemlékvédelmi munkához a szükséghez képest helyi megbízottakat vegyen igénybe. Az 1946. évi műemléki törvényjavaslatban nem szerepel a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Tanácsa, azaz a hivatal mellett szaktanácsadó szervet nem kívántak szervezni. A MOB által 1946-ban készített műemléki törvényjavaslatból sem lett törvény. A pártok közti hatalmi harc időszakában erre az egyébként fontos kérdésre kevesebb figyelmet lehetett fordítani, mivel az elsődleges feladat a szocialista rendszerre való áttérés előfeltételeinek biztosítására — bankok, iparvállalatok, bányák, stb. államosítása —, a munkásosztály hatalmának megteremtése volt. A Műemlékek Országos Bizottságát az 1881. évi XXXIX. törvénycikket hatályon kívül helyező ,,a múzeumokról ós műemlékekről" intézkedő 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet szüntette meg, és teremtette meg a szocialista jellegű műemlékvédelem kibontakozásának előfeltételeit. * A magyar műemlékvédelem fejlődésének jogszabályok alapján történő elemzése során megállapíthattuk, hogy — Magyarországon több fejlett országot megelőzően került sor a műemléki törvény meghozatalára, — a műemléki törvény a kapitalista társadalom érdekeit védelmezte, a műemlékek védelmét csak a magántulajdon szentségének korlátai között tette lehetővé; - a törvény által létrehozott műemléki szervezet még a műemlékek védelmének korlátozott törvényi lehetőségeit sem tudta kihasználni, mivel az erre szolgáló anyagi javadalmak nem állottak rendelkezésre; 2* 19