Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1847-1949)

hogy a felmerült költségek megtérítését az erre a célra szánt műemléki alapból követeljék. Az egyházak olyan bejelentés megtételére is fel voltak hatalmazva, hogy a műemléki épületet egyházi célokra nem kívánják használni, s a magántulajdonos is fel volt jogosítva annak kijelentésére, hogy a műemléket nem kívánja fenntartani. Ezek a törvényadta lehetőségek rákényszerítették a szűkös műemléki alappal rendelkező minisztert a műemlék kisajátítására, illetőleg az épület védelem alóli kiengedésére. Joggal kesereg emiatt a korabeli műemléki szakember: ,,Ha valamely vár, templom vagy más épület védelmére vagy fenntartására nézve kérdés merül fel, egyszersmind azonnal annak a kérdésnek merev eldöntése is kívántatik, hogy az illető műemlék fenntartandó műemlék-e vagy sem és így a törvény hatálya alá esik-e vagy sem. Ez az eljárás a műemlékek fenntartásáról szóló törvény célzatának lerontásával a hazai történelmi és műemlékek egész sorozatára nézve a végpusztulást, a halált jelentené, a törvény védelme alatt és a kormány engedélyével és annak útmutatása mellett".

15 A jogszabály tehát csak lehetőséget adott a műemlékek védelmére, de annak végrehajtásához nem biztosította a kellő anyagi fedezetet. A műemlékek fenntartására három lehetőség volt: - a tulajdonos önként vállalta a fenntartás költségeit, —- a fenntartást csak állami támogatással vállalta, — a fenntartást nem vállalta, s a műemlék megmentésére rendelkezésre állt a kisajátítás, vagy ha erre nem volt anyagi lehetőség, a műemléket törölni kellett a „fenntartandó műemlékek" listájáról. Ez utóbbi esetben a tulajdonos a műemléket akár meg is semmisíthette. A törvénynek az a megkötése, hogy a javításokhoz, átalakításokhoz a miniszter engedélye szükséges, s azokat az általa meghatározott módon lehet elvégezni, lényegileg csak azokra az esetekre lehetett vonatkoztatni, amikor a tulajdonos önként vállalta a fenntartás költségeit, vagy a munkát állami támogatással végeztette el. A műemléki törvény második fejezete részletesen foglalkozik a műemlék fenntartása céljából szükséges kisajátításokkal. Az első fejezetben ismertetett eseteken túlmenően lehetővé teszi az ásatások céljára történő kisajátítást. Ismeri a törvény az ideiglenes kisajátítás jogintézményét is. Lerögzítette, hogy a kisajátítás során a kártalanítás összegének megállapításánál a műemlék történeti vagy művészeti értéke növelő tényezőként nem vehető figyelembe. A harmadik fejezet a büntető határozatokat tartalmazza. A felfedezett műemlékre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság kiszabására van lehetőség. A műemlék önhatalmú rongálása, ledöntése, lebontása bűntettként is értékelhető, és kisebb jelentőségű esetekben bírság kiszabására kerülhet sor. Ha a megsérült műemlék helyreállítása lehetséges, a kárt okozó a helyreállítási költségekben marasztalható. A negyedik fejezet a műemlékvédelem szervezeti kérdéseit rendezi. Létrehozza a MŰEMLÉKEK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁT (továbbiakban: MOB) a műemlékek feletti felügyelet gyakorlására. A bizottság testületi szerv, mely az elnökből, a hivatali szervezetet vezető előadóból, titkárból és építészből, valamint a bizottság rendes és levelező tagjaiból áll. A MOB a műemlékek feletti felügyeletet vidéki levelező tagjai útján, ha pedig közigazgatási beavatkozás válik szükségessé, a közigazgatási bizottságok közbejöttével gyakorolja. Á MOB részére a törvény műemléki alapot rendszeresít, emellett a műemlékek fenntartásához a vallás-alap is fedezetet nyújt. A törvény a MOB feladatait részleteiben nem taglalja. Nem határoza meg a védelem terjedelmét, a védelem módját sem. Erre vonatkozóan, valamit az egyéb részletkérdésekre a törvény alapján készített ,,A Műemlékek Országos Bizottságának szabályzata" és ,,A Műemlékek Országos Bizottságánakügyrendje" nyújt részletes tájékoztatást.

16 III. A MŰEMLÉKEK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A Műemlékek Országos Bizottsága a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt működő testületi szerv, melyet az elnök, illetőleg akadályoztatása esetén kinevezett helyettes elnök vezet. Á bizottsági tagokat és a levelező tagokat a miniszter nevezi ki a műemlékek iránt érdeklődő szakemberek köréből öt évi időtartamra. Sem az elnök, sem a kinevezett tagok munkájukért díjazást nem kapnak. A kinevezett tagok száma 10—20 fő. A bizottság központi iroda közbejöttével tevékenykedik, melyet a tagként is kinevezett előadó vezet, akit munkájában az előadó-építész, a titkár és az építészek támogatnak. Az iroda dolgozói munkájukért havi díjazást kapnak. A MOB célja: a hazai műemlékek felkutatása, összeírása, felvétele, és művészi, történelmi és fenntartási szempontból való osztályozása; a műemlékek ismertetése; a műemlékek fenntartásáról szóló törvény végrehajtásában a vallás és közoktatásügyi minisztert szakvéleményezéssel segíteni. Ezen belül: az, hogy — kijelölje a helyreállítandó műemlékeket, — megvizsgálja a helyreállítási terveket, — a helyreállításra szolgáló javadalom felosztására javaslatot tegyen; — a MOB által közvetlenül végzett műemlékhelyreállítások feletti felügyelet gyakorlása.