Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

106. kép. A kazamatás variai és sarokbástyái .Römisch 1785. évi felmérésén jár a tüzérfőparancsnok és a fundáló, s megadják utasításaikat.

38 Júliusban az alapot már annyira felfalazták, hogy a földpart leomlásától nem kell tartani.

39 Ekkor még azt remélik, hogy a belső falat az év végéig befejezhetik, de októberben a prefektus már letesz erről.

10 1648 májusában még javában dolgoznak a fal rakásán.

41 Júniusban jelentik, hogy egy alapozás elkészült, nyilván a külső falrétegé, melynek építését talán ebben az évben el is végezték, mert a következő években nem említik falazását.

42 A várfal építésének teljes befejezésére 1654 —56-ban kerülhetett sor, mert 1655-ben említik a kazamaták tetőfedését, amit a kazamatás várfalra vonatkoztathatunk.

43 A délnyugati sarokbástya építését, mint említettük, Rákóczi szintén 1647-ben rendelte el, de erre a munkák torlódása miatt még 1648-ban sem került sor.

44

1. Rákóczi György halála után fia, Zsigmond J07. kép. A kazamatás várfal keleti vége és a délkeleti sarokbástya Cavet 1826. évi parktervén sürgetésére 1649-ben indul meg építése.

45 Falazása és földszinti ágyútermeinek boltozása 1650-ben nagyrészt el is készül, bár utóbbinál hibák jelentkeznek.

46 Teljes befejezése évekig elhúzódik, 1651ben Zsigmond lakodalma, 1652-ben halála miatt nem dolgoznak rajta, és lefedésére csak 1654-ben, majd 1655-ben ad utasítást Lorántffy Zsuzsanna.

47 A várfal és bástya tervezője, fundálója velencei olasz, talán Agostino Serena, Kivitelezését távollétében Márton mester, valószínűleg a lőcsei származású, Patakon megtelepedett Medvés (Earn) Márton kőfaragó irányítja.

48 A várfal keleti végén álló bástya még a XVI. században, talán Perényi Péter idején épült. Angelinis 1574. évi felmérésén már a ma ismert alakban látható. A várfal függőleges homlokzatú keleti vége a bástyánál korábbi vagy azzal egykorú az újabb nyugati szakasztól töréssel elkülönülő folyosószakasszal és lépesőzettel együtt, amelyek eredetileg is a bástya egyes szintjeire vezettek. Az 1647. évi falomlás a régi várfal keleti végét megkímélte, mert azt a bástya rá merőleges fala támpillérszerúen támasztotta. A bástyát a XVII. századi várleltárakban szereplő Vörösbástyával azonosíthatjuk.

49 A várfal és a bástyák pusztulása az 1702. évi rombolással indult meg. A földszinti folyosó közepén talált rongálódások kétségtelenül robbanástól származnak, mely az emeleti homlokfalat is ledönthette. Szándékos rombolásra vall aföldszinti folyosó boltzáradékának kibontása, A két sarokbástyát is robbanás dönthette romba. A megrongált és lefedetlenül maradt erődítéseket az időjárás tovább 108. kép. A délnyugati sarokbástya Cavet 1826. évi parktervén S 2