Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

G9. kép. A várkastély keleti homlokzatának 1840 körüli terve HI k"zL_ . . feg 70. kép. A várkastély keleti szárnyának Philipp Knollféle alaprajzai a csűesíves loggia alaprajzi vázlatával 71. kéj). A várkastély keleti homlokzata helyreállítás után A műemléki helyreállítás első szakaszában a vár magvát, a Vörös-tornyot állították helyre és rendezték be 1950-ben. A következő szakasz 1955ben a várkastély restaurálásával kezdődött, és a külső várfalöv folyamatos helyreállításával ma is folyik. 1958 óta az Országos Műemléki Felügyelőség a munkálatok fokozott szakszerűségének biztosítására saját szervezetével végzi a tervezést és a kivitelezést

1 (68. kép). A következőkben az 1955 és 1962 között végzett munkáról kívánok beszámolni. A várkastély — az egykori Belsővár — külső helyreállítása Borsos László (KÖZTI) tervei alapján kezdődött, melyek lényegében a meglevő homlokzatkiképzés felújítását írták elő, és csak néhány részlet módosítására korlátozódtak, annál is inkább, mivel a tervezést nem előzte meg homlokzatfeltárás. Miután a homlokzatvakolat valamennyi homlokzat csaknem teljes felületén feltáskásodott, a kivitel során a feltárás önmagától adódott. Ez több, korábbi építési periódusból származó részletet hozott napvilágra, és a rendelkezésre álló XIX. századi tervek egyeztetésével a homlokzatok kialakulásának menetét nagyrészt tisztázta. A várkastély külső homlokfalait a Perényi Péter utasítására 1534 és 1541 között épített külső és belső várfalak alkotják. Ezeken eredetileg — a lőréseken kívül — homlokzati nyílások valószínűleg nem voltak, csupán a keleti és nyugati oldalon egy-egy kapu, továbbá a keleti oldalon az 1540 és 1567 között hozzáépített legkorábbi palotaszárny, az ún. Perényi-szárny reneszánsz ablakai, erkélye és az erre nyíló ajtó kerete. A többi oldal I. Rákóczi György idején kap homlokzatkikéj^zést, amikor ezek belső oldalához is épülnek palotaszárnyak.

2 A külső és az udvari homlokzatok — a várkastély XVIII. században bekövetkezett ismételt, súlyos rongálódása

3 nyomán végzett kisebbnagyobb átalakítások után — legutóbbi alakjukat 1830 és 1850 között kapták. A Bodrog felőli, keleti homlokzat neoreneszánsz kiképzése — talán Jean Románétól származó terv alapján — 1845 körül készült

4 (69. kép). A XVI. századi homlokzati elemekből az ún. PerényiJoggia három ablakán kívül csak az erkély és ajtókerete, felette egy hármasablak, mindkettő 1563ból, továbbá utóbbitól balra és a Sub rosa erkély mellett egy-egy ikerablak maradt meg — valószínűleg eredeti helyén. A többi XVI—XVII. századi elemet részben már a XIX. század elejei, végül a neoreneszánsz átalakítás tüntette el.

5 Az első emeleten az eredeti, vastag homlokfal nagy részét már az 1820-as években lebontották, amikor itt egy — tíz csúcsíves árkáddal megnyitott loggia épült. A korabeli látképről és műszaki rajzokból is ismert loggia befalazott nyílásai a vakolatleverés után láthatóvá váltak

6 (70. kép). A homlokzat helyreállításánál a szimmetrikus neoreneszánsz kompozíciódból az erkélytől és hármasablaktól jobbra eső axist Borsos László terve szerint megszüntettük, hogy a homlokzat túlzsúfoltságát csökkentsük és az eredeti reneszánsz elemek ér vén ves ülését biztosítsuk. Eltávolítottuk a rene-