Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

színi hitelesítő módszeréből az esztétizáló irányzat legalább annyit átvegyen, amennyi a műemlékek történeti hitelességét kellőképpen alátámasztja. Ezen túlmenően azonban műemlékhelyreállításaink sikere a különböző hazai módszerek és irányzatok helyes egyensúlyának megtalálásától függ, ami esetenként változó. Persze a tudományos megalapozottság és a történeti hitelesség alapvető igény minden feladat megoldásánál. Az eredmény pedig a kiegészítések mértékének és megbízhatóságának, a leletbemutatásnak és az esztétikai összhatásnak arányos megállapításán múlik. Ezért meg kell keresni a tudományos és művészi követelmények kielégítésének maradéktalan harmóniáját a jövőben készülő budavári műemlékhelyreállítások területén is. Czagány István J EG Y Z ETE

K 1 Faívy Z., A Bartók-archívum. Mu/sika (1961) szept. 4-5. 2 A Bartók Archívum ifj. Bartók Bélának a Magyar 'Tudományos Akadémia részére felajánló(.1 anyagából (eredeti kéziratok, könyvtár, bútorok és használati tárgyak), a l'ásztory Dit ta által ajándékozott használati tárgyakból (íróeszközök, zsebmetronóm stb.), Kodály Zoltán ajándékából (mintegy húsz kézirat, köztük a Kékszakállú herceg vára első fogalmazványa) és az angol John Lade anyagából (tizennyolc ismeretlen Bartók-levél) keletkezett: Szabolcsi B., Bartók Archívum. Bp. 1964, 3. :i Annál is inkább, mert az 1 950-ben közzét ett építészettörténeti vizsgálat az újabb feltárási eredmények alapján tetemes bővítésre szorul: Gerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 166, 171, 192, 204. kép: 131, 139, 147. old. I Az utóbbi a mai kapualj területén húzódott. Fennálltának bizonyítékát a kapualj keleti végében, az északi fal földszinti, XV. századi boltozata fölé nyúló XIV. századi rész, az alsó pincében két ablak és az udvari armirozás szolgáltatta. 5 Pataki V., A budai Vár középkori helyrajza. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, 261. old., 290 old. 50. jegyz., 299. old. után a 8. kép. Nem kétséget kizáró módon bebizonyított, hogy az érsek épülete csakis a mai Országház utca 9. sz. ház lehetett, mert e kombinációs lehetőség a szerző szerint is csak tényszerű biztonság hiányában tett logikus feltevés: i. in. 241. 6 Dl. 13. 588, Gr. Erdődy cs. lvt. Galgócz: Lad. 37. Fase. 1. No. 6. F. O. M., Uo. No. 10. F. O. M., Semsey lvt. Fase. 4. No. 28. F. O. M. 7 Greischer, M., Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt. 1696. Bp. 1. sz. Állami Levéltár. — Vaw K., Buda német utcanevei. A Vár és Újlak utcanevei. 1696 —1872. Bp. 1929, 105. 8 Arányi Lósteiner L., Ama 74 darab budavári ház, melyeknek keletkezését a mohácsi vész előttinek véli dr. Arányi Lajos. Leírás az OMF-nél: 61. sz. 9 Ybl E., Ybl Miklós. Bp. 1956, 137. old. 84. jegyz. 10 A műszaki felmérést a Vármúzeum részére dr. Csemegi József építészmérnök végezte. II A műemléki kutatást és a tudományos dokumentációt Czagány István vezette, a tervezés Borsos László műteremvezető irányításával készült, a művezetést Kacziba Ferenc látta el. 12 Deliio, G., Geschichte der deutschen Kunst. II. köt. Berlin—Leipzig 1930, 23. 13 Mencl, V., Ceska architectura doby Lucemburské. Praha 1948, 43. 14 Gerevich, L., Mitteleuropäische Bauhütten und die Spätgotik. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungaricae V (1958) 3 — 4. sz. 246-247. 15 A hengeres stílus legszebb emlékeit a budaszent lőrinci pálos kolostorból ismerjük a XV. századból. A kötegpillérek és nyílásbélletek a Halászbástya Kőtárban vannak. 16 Ugyanilyen format an i sajátságokat mutat a Hess András téri, hajdani Szent Miklós-templom tornyának mindkét nyugati ablakprofilja. Joggal hihetjük, hogy a torony XV. századi átépítése Mátyás király 1477. évi egyetem-alapítását követő években zajlott le, és a két ablak is ekkor keletkezhetett. Erre mutat a szakirodalomból közismerten a meisseni Albrechtsburgból származtatott függönyíves ablakoknak az ottani 14.71 és 1485 közötti datálása is. — Lux K., A budavári Szt. Miklóstorony. Kivonat az MMÉK Közlönyének Havi füzeteiből. II. óvf. 4 — 6. sz. — Graul, B., Einführung in die Kunstgeschichte. Leipzig 1923, Bilder-Atlas: 444. kép 106. Lásd: Czagány !.. A középkori körtetagos profiltípus emlékei a budai Vár területén. Bud. Rég. XXI. köt. Bp. 1964, 281. old. 19. kép; 283. old. 23. jegyz. 17 A rekonstrukciót Czagány István készítette. 18 Czagány F., A középkori grafikus stílus emlékei a budai Várnegved területén. Bud. Kég. XIX. köt. Bp. 1959, 20. kép 41—49. In A rekonstrukciót dr. Csemegi József vázlatának figyelembevételével Thurszkv Béla építészmérnök készítette 1962-ben. 211 Készben bizonyára Kreutzer Gábriel építtette azokat 1 696 után, az épület XV1

1 L századi újjáépítése során. 21 Havassy P., Nemzeti Könyvtár a Budavári Palotában. Műszaki Tervezés (1962) 5. sz. 12 — 15. 22 Fairy i. m. ő. 23

Gerevich L., Gótikus házak ... 137. old. 6. kép; 145. old. 10. kép; 153. old. 3. kép; 1(53. old. 19. kép; 1 95. old. 35. kép. 21 Florler M.—Pogány F., Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 403 — 406. 25 Czagánif F., A középkori grafikus stílus ... 41, 44 — 45. old'., 12, 13, 14. kép; 52. old. 8. jegyz. —Vö.: Csemegi J., A műemlékvédelem időszerű elméleti kérdései. Építés —Építészet III (1951) 1—2. sz. 84. old. 16. jegyz., 79. old. 1—2. kép. (Borsos László eredeti terve.) 26 Gerevich L., Gótikus házak . . . 127. oid. 1. kép; 152, 170, 186, 190, 196, 206. old. — Építészettörténeti vizsgálata szintén tetemes kibővítésre szorul. 27 A homlokzatfestés kiegészítését Kákay-Szabé) György, a festés felújítását dr. Dentis Jenő készítette el munkatársaival. 28 Az arányszerkesztést dr. Csemegi József alkalmazta, a kőfaragó munkatervet Czagány István készítette. 29 Az épület helyreállítási munkáinak első tervezője Borsos László volt. Az 1951. évi homlokzatfeltárások alapján készült homlokzati tervezési dr. Csemegi József, a falfestmény rekonstrukcióját Czagány István készítet I e. 30 A földszinti nyílásokat Janáky István főépítész tervezte át. :il A művezetést Meczner Lajos látta el. 32 A tudományos dokumentációt Czagány István készítette. 33 A statikus tervezést Nagy Gyuláné végezte. ;il FForler—Pogány i. m. 365 — 3N3. 35 A HKI Műemlék-csoportjánál található építési naplók dátumos bejegyzései alapján. :!,! FForler—Pogány i. m. 369. 37 Fledtenbacher, B., Beiträge zur Kennt niss der Architektur des Mittelalters in Deutschland. Frankfurt a. M. 1872 ( ?). Capitel 16. Gewölbe und gewölbte Räume. Tafel 55. Maulbronn 1501. Fig. 4. — Czagány I

., A középkori körtetagos . . . 274. old. 9. kép; 275. old. 10. kép; 271. old. 12. jegyz. 38 Vö.: Csatkai E.—Bercsényi £)., Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1953, 202., 207. old. 142. kép. A „Története" című fejezetben Eilingsgraber Egyed elszámolása.