Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
3 j 25. kép. A homlokzati épületrégészeti leletek műszaki felvétele ház utcai ablak jelentőségét azért kell hangsúlyoznunk, mert belső fülkemaradványaikon a profán gótikus budai intérieur-architektúra egyetlen XV. századi megoldását őrizték meg a számunkra. Különösen érdekes, hogy belsejük nem a grafikus, hanem a hengeres stílus műformáit viseli magán ugyanúgy, mint a középfőfal kő hevederíve. 15 Az utcai homlokzat másik fontos későgótikus emléke a jellegzetes körtetagos stílusú profillal faragott kapukeret. Körtetagozatainak elhelyezéséből tisztán látszik, hogy a stílus hanyatló periódusában keletkezett, feltehetőleg 1478 után. 16 Ilyen profilokat a bécs—kassai és főként a meissen drezdai tanultságit mesterek használtak Budán, tehát eredetük német nyelvterületre mutat. Ugyanehhez a stílushoz tartozik annak a földszint feletti választópárkánykőnek a profilja is, amelyik eredetileg a homlokzat északnyugati felén fennállott homlokzat-visszaugrás záradékán, a kiváltópárkányból maradt meg (26. kép). Kár, hogy ezt a fontos architektúra-maradványt az újjáépítés során levakolták a felette feltárt reneszánsz ablakkeret káva- és könyöklőkövével együtt. Annál is inkább, mert a visszaugrás téglasarka sem került bemutatásra, ami által elsikkadt e ritka budavári homlokzattagoló motívum. Jelenleg csak a Fortuna utca 10. sz. ház őriz ilyen gótikus megoldást. Ezt azonban konzolok által hordott kettős szegmentív zárja le, az Országház utca 9. sz. artisztikusabb, egykori vízszintes választópárkányával szemben. Nem került bemutatásra a főpárkány alatt feltárt két erkélytartó konzol csonkja sem, amely pedig a palota kétemeletes voltának és középkori urbanizmusunk fejlettségének bizonyítéka (27. kép). Az épület legfőbb értéke az eredeti állapotába visszaállított kapualj tizennégy pompás, későgótikus ülőfülkéjével és csúcsíves lakásbejárati ajtójával egyetemben. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy architektúrájának komplex rekonstrukciója 17 nemcsak Buda, hanem az egész Kárpát-medence egyik legszebb középkori kapualjával gazdagította a Bartók Archívum speciális értékű épületét. Bár a déli és északi fal fülkéi jelentős tipológiai különbségeket mutatnak, profilozásuk révén mégis egyazon stílusperiódus különböző időszakból származó emlékeinek tekinthetők. A grafikus stílusnak az a fejlődési szakasza hozta létre valamennyit, amelyik a tiszta grafikus profilt még csak egy fél körtetaggal bővítette. 18 Ezen belül az északi nyolc
