Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
MŰEMLÉKHELYREÁLLlTÁSUNK ELVEINEK ALAKULÁSA A BUDAI, VÁRNEGYEDI ÉPÍTKEZÉSEKBEN A Magyar Tudományos Akadémia a Bartók-év alkalmából, 19(31 őszén helyezte el a Bartók Archívumot a budavári Országház utca 9. sz. műemlékházban. 1 A Cantata profana halhatatlan szerzőjének hagyatéka 2 méltó otthonra talált a Várnegyed legszebb profán-gótikus épületében. Az intézet pedig két esztendő leforgása alatt az európai Bartók-kutatás centrumává fejlődött a középkori palota falai között. Xemcsak az idegenforgalmi és kultúrkapcsolati szempontból jelentős gyűjtemény, hanem különleges épülete is megérdemli, hogy értékeit megismerjük. 3 Az utóbbi célból röviden tekintsük át a műemlék történetét. „Egyetlen gótikus városunk" - dr. Gerevich László szállóigévé vált kifejezésével élve — speciális építőművészeti emléke két XIV. századi lakóház szélső traktusának és a közöttük fekvő sikátornak az összevonásából keletkezett. 4 Ebből az időből származó é])ületrészeinek új, közös homlokzati falakkal való összekapcsolása a XV. század elején történt. Ekkor boltozták át a mai kapualja helyén húzódott sikátort is, annak déli falába épített ülőfülkék tanúsága szerint. A század második felében az egész házat jelentősen átépítették. Talán nem tévedünk, ha e munkálatok mögött Handó György kalocsai érsek kezét sejtjük, aki 1482 és 1484 23. kép. Az Országház utca 9. sz. épület homlokzata 1944 előtt