Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

A nyírbátori református templom műemléki munkáiban a kőszobrász-részleg a kőrácsos ablakok és a nyugati kapu helyreállításával vett részt. A nyugati kapuzat gazdag tagolású gótikus káváját megtisztítottuk, a sérüléseket és hiányokat kiegészítettük. Az ablakok kiegészítései, az új könyöklők és osztók műkőből készültek, az összes felület átfaragásával. Az 1771-ben készült gödöllői Kálvária építészeti helyreállítását az OMF visegrádi építésvezetősége, a szobrászati helyreállításokat részlegünk végezte. A munkálatok során megállapíthattuk, hogy az 1827-ben végzett renoválás során megújították a bal oldali lator keresztjének vízszintes szárát a kapcsolódó figurális részekkel. Ez időben készült a középütt álló Krisztuscorpus és a Mária Magdolna-szobor is. 1930-ban Schulek János renoválta a Kálváriát, amikor a szobrokon levő hiányokat is kiegészítették vascsapokra felhordott műkő-kiegészítésekkel. Az 1945-ös háborús események a szobrokon újabb sérüléseket okoztak. Csaknem teljesen elpusztult a Mária-szobor feje, míg a Szent Jánosszobor feje, kezei, teljesen elvesztek. A helyreállítás során az eredeti részeket mindenütt megtartottuk, a hiányokat puha mészkőből, az eredeti anyaggal egyezően egészítettük ki. Schweiger Antal 1785-ben készült tatai Máriaszobrának helyreállítása már nagyobb mérvű beavatkozást igényelt. A háromszög alaprajzú obeliszk olyannyira gyenge minőségű puhamészkőből készült, hogy a nagymérvű lefagyások javításának lehetősége fel sem vetődött. Az obeliszket teljesen ki kellett váltani, újra kellett készíteni. Az emlékmű posztamense a hiányzó részek kőbetétes javításával megnyugtató módon volt megtartható. Az obeliszken álló Mária-szobron a bal kézfej kivételével jelentősebb hiányok nem voltak. A helyreállítással kapcsolatban a földbe süllyedt kör alakú vörösmárvány lépcsőt kiszabadítottuk, az egész emléket mésztejjel konzerváltuk. A székesfehérvári romkert kőtárában az ercsi faragványok kedvezőtlenül voltak elhelyezve, ezért azokat — lehetőleg funkciójuknak megfelelően a kőtár L alakú szárnyának végében, a bazilika kőanyagától elkülönítetten helyeztük el. A kőtár e kisebb átrendezésével kapcsolatban meghatározhattuk az István király-koporsó fedlapjának két töredékét. Ezek alapján a római kori szarkofágból alakított királyi koporsó teljesen rekonstruálható lett. A következő évekre áthúzó-dik a váci Szentháromság-szobor helyreállítási munkája, melyet 1962ben kezdtünk meg a helyszínen, első munkaütemként elvégezhető tisztítási és kiegészítést előkészítő munkálatokkal. Az összes fent említett munkáról részben rajzi, részben fénykép dokumentáció készült, kiegészítő szöveggel, a tudományos kutatás és a munka közbeni megfigyelések, valamint az alkalmazott technológia leírásával. Az előbbiekben ismertetett munkák mellett részlegünk számos konzultáción vett részt szaktanácsadással segítve a társosztályok műemléki munkáiját. Szakái Ernő