Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
sített feloszlatási végzés alkalmával felvett leltár és leírás szerint ,,Eeclesia eminet in medio Eremi elegáns, et ampla, ut adeo facile octigenta Capita eapere possit". ü8 A főoltár akkor sincs teljesen befejezve. Hat mellékoltára közül kettő: a Máriaés a Keresztelő Szent János-oltár teljesen, a többi még nem egészen kész állapotban van. A két oratórium egyike alatt Nepomuki Szent János kápolnája és oltára, a másik alatt sekrestye, ponrpás szekrényekkel és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt oltárral. Radossányi László a majki művet — amely az ő életműve is volt —meg akarta örökíteni. Elkészíttette egy pozsonyi rézmetszővel a templom védszentjének képét, amelyért a „Caleographo Posoniensi" számára 14 Ft-ot fizettek ki." Majkon 1756. november 8-án kelt levelében pedig tudósítja Balogh Ferencet arról, hogy a majki mű tervrajzait rézmetszetes sorozatban ki akarja adni: ,, . . . alázatos representation! az, hogy én holtom előtt bizonyos és beles okokból Klastromunk ujonan rend szerint le irott Delineatióját kézre rajzoltatván ki akarom bocsájtani in publicum és a Caleographust Pozsonyból én minden órán várom . . . . Pozsonyi calcografus a bauschreiber feleségével fog lejönni . . ." 10 ° Lehetséges, hogy a zoborhegyi remeteségről készült metszet is hasonló indíték nyomán jött létre. A rézmetszet feltehetően elkészült, ma azonban lappang, illetve egy példánya sem ismeretes. Ugyanúgy nyoma veszett, mint annak a rajznak, amelyet egy remete készített, és amelyet az 1782. évi feloszlatáskor a foresteriában vettek számba: ,, Delineation von cinem Camaldulenser Fron in schwartzer Hahmund goldenen Leist!." 101 Különös módon fentmaradt azonban egy, a majki épületegyüttest megörökítő, nagyméretű olajfestmény a Krakkó melletti Bielo — ma is fennálló -kamalduli remeteségében 10-(298. kép). A festmény baloldali előterében, a tópartján román kori templom romjai láthatók: az egykori majki premontrei apátság maradványai. A műemlékegyüttes elrendezése egyébként egyezik az általunk ismert állapottal, csupán a szobordíszes főkapu — amelyet Pilgram eredetileg a tó felőli díszkert bejáratául szánt - került az ellenkező oldalra (283, 284 és 300. kép). Az oldaltornyos templom kialakítása nagy vonalakban egyezik a Vogel Gergely freskóján az alapító Szent Romuald kezében látható templom-modellel. A Lengyelországban fennmaradt olajfestmény — amely a XVIII. század második felében készülhetett tanúsítja, hogy a foresteria főtengelyében, annak Ü alakú udvarain át szobordíszes, kettős fal között vezetett a laikusok útja a templom főbejáratához. A kamalduli rend eltörlésekor a szekularizáitorok a templom és a remeteség kulcsait Dumleszhauszer Mihály kocsmabérlő gondjaira bízták, a birtokot 300. kép. A majki remeteség északi főkapuja, 1746 a Királyi Kamara kezelte. Ezután több tulajdonosa volt. Egy Österreicher nevű pesti kereskedő a konventépületben posztógyárat rendezett be, a remetelakokba az üzem munkásai költöztek. 1860ban az Esterházy család — a Kincstártól visszaváltott kolostort — 250 000 Ft költséggel tataroztatta. 103 Az OMF a helyreállítás munkáit a refektórium freskóinak restaurálásával 1962 tavaszán indította meg. A lebontott és művészi értékeitől megfosztott majki kamalduli templom és kolostor Pilgram művészetéből alig őrzött meg valamit. A ma is álló egyetlen torony, a helyreállított refektórium. és a szétszórtan kallódó műkincsek azonban a majki építmény előkelő művészi rangjáról beszélnek. Ezt hangsúlyozza a remeteség déli díszkapujáénak szoborműves kialakítása, amely Pilgram heiligenkreuzi kálváriaépítményeinek közvetlen rokona. 101 A faragványokkal, szobrokkal és kapuzatokkal ékesített klauzurafalak, a remetelakok zárt udvarocskái, a stukkódíszes refektórium, a finom homlokzatú celli kápolna, s talán elsősorban az egész együttes, annak tájbahelyezése — még mindig varázslatos erővel idézik a magyar barokk építészetben oly döntő szerepet játszó nagy osztrák mester, Franz Anton Pilgram művészetét. Voit Pál 15 Magyar Műemlékvédelem 225
