Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

298. kép. Ismeretlen festő: A majki kamalduli remeteség távlati képe. Bielo, Krakkó melletti kamalduli remeteségben. Olaj, vászon, kb. 180 x 180 cm dott.

80 Arról, hogy milyen munkáért fizetik ki ezeket a kisebb összegeket, forrásunk nem tájékoztat bennünket. A Zsámbékról és Dunaalmásról érkezett köveket részben a pozsonyi Toll Lipót kőfaragó munkálja meg. Ezek a kövek egyrészt a celli Mária-kápolna, másrészt a remetelakokat és a klauzurát záró falakon nyitott díszes kapuk kialakításához kellettek (293—294. kép). Egy 1761. évi 100 Ft-os kifizetés szerint a templom kövein is dolgozott Toll Lipót, s még 1763-ban is mintegy 540 forintot fordítanak ilyen célra.

81 Az egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrász is pozsonyi. A kitűnő kezű Gode Lajos Donner Georg Rafael tanítványa. Ó faragta a pozsonyi és a győri jezsuiták pompás szószékeit: a tatai kapucinus templom és a cseklészi kastély munkáinál már kapcsolatba került az Esterházyakkal.

82 Irataink Gode Lajos majki működését is kézzelfoghatóbbá teszik. Nyilván a vele kötött szerződés alapján fizetnek ki számára 1757 márciusában 100 Ft-nyi részösszeget: ,,a conto laborum suorum". Ekkor egyszerre három pozsonyi szobrász is érkezik a győri molnár fogatán August Imre aranyozóval együtt M ajkra. Feltehetően (Jódéról és társairól van szó; egyikük talán Sartory József, másikuk Gode segédje, egy Franciscus nevű szobrász volt.

8:<