Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

emeleti ablakok) sorolhatjuk. — Az északnyugati épületrész ablakaira: Czagány I.: Bud. Rég. XIX. köt, Bp. 1959, 52. old. 7. jegyzet, — A faragványos anyag vizsgálatába a várépület déli sarkán, a délnyugati falban az első emeleten ma is látható kései gótikus ablakot nem vontuk be, mivel ide valószínűleg a XV. század végénél későbbi időben építették be. 28 Ez az ablaknyílás az udvar nyugati sarkában, a földszinti 8. helyiség délkeleti falában megfigyelthez hasonló. 30 Scherer i. m. I. köt. 46. 31 Meg kell jegyeznünk, hogy a többi helyiségétől eltérő alaprajzának az udvar északkeleti összeszűkülése is oka lehetett. 32 A falak átvizsgálásakor kétségtelen bizonyítékát találtuk annak, hogy a folyosó gyámkövei a támpilléreknél régebbiek. Az udvar délnyugati részében ugyanis a kapu melletti északnyugati támpillérrel a folyosóhoz tartozó kisebb méretű gyámkövet elfalazták. óJ

Gerő L., A budai vár építészeti leírása. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 199, 205-20(1; Uő., A budai vár. Bp. 1902, 8-9, 15. 34 Schönherr Gy., Hunyadi Corvin János, 1473 —1504. Magvar Történeti Életrajzok. Szerk. Szilágvi S. Bp. 1894, 189; Scherer i. m. I. köt, 62. 35

Scherer i. m. I. köt. 69; Veress i. m. 50. 36 Veress i. m. 56 — 58. 37

Scherer i. m. I. köt. 105. 38 Veress i. m. 131. 39 Az első a déli sarok közelében, a délkeleti falban, a második a nyugati sarok közelében, a délnyugati, a harmadik a nyugati saroktól északkeletre, az északnyugati falban, a negyedik nyílás pedig a keleti sarok közelében, a délkeleti falban van. 40 Veress i. m. 142, 150. 41 Uo. 160. 42 Scherer i. m. I. köt. 113; Veress i.m. 154. 43 Sörös E.: BRTÉ 17 (1892 — 93) 19-32; Karácsonyi i. m. 1. köt, 109-112; Veress i. m. 160. 44 Veress i. m. 194, 200 — 201. — Henyei István levele: Fraknói V.: BRTÉ 2 (1875 —76) 111 — 114. iä Véress i. m. 258. 46 Uo. 304. 47 Komáromy A.: Történelmi Tár 7 (1906) 259; Veress i. m. 337-338. 48

Scherer i. m. I. köt. 183 —184; Veress i. m. 356. 49 A torony udvar felőli kapuját az északkeleti fal helyett az északnyugati falába rajzolta, 50

Scherer i. m. I. köt. 188 — 189. 51 Itt a torony udvar felőli falához is két támpillérf rajzolt, s ezzel együtt az udvar délkeleti részében hét támpillér van. 52 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1664 —1666. Fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson I. Bp. 1908, 228. 53 Scherer i. m. I. köt, 187 — 188. 54 Takáts S., Rajzok a török világból. II. köt. Bp. 1915, 19; Veress i. m. 386-389. 55Porthen Fülöp Jakab kicsinyített alaprajzát lásd: Veress i. m. 459. 50 Lambion Lambert kicsinyített alap- és metszetrajzát lásd: Veress i. m. 455, 457. 57 A vár 1705. évi ostromára: Thaly K.: BRTÉ 6 (1879-80) 5 — 43; Scherer i. m. I. köt, 266-269. 58 Thaly i. m. 39. 59 Veress i. m. 471. 60 Karácsonyi i. m. I. köt. 417 — 420; Scherer i. m. I. köt. 276 — 278. 61 Scherer i. m. 1. köt, 290. — A látkép és az alaprajz egy lapon van, amelynek felső részén a látkép keskenyebb sávban húzódik végig. (Jelzete: OL. Károlyi-levéltár. Térképek: 59.) 02 A látképpel kapesolalosan meg kell jegyeznünk, hogy a várépület déli sarkán, a délnyugati falban levő gótikus ablakot EhleG. (A Harruckern ós Károlyi család. Bp. 1895, 59), Karácsonyi (i. m. I. keit. 326) és Scherer (i. m. I. köt, 275) könyvében az ábrázoláson nem találjuk. Eble a látképet az eredetiről lemásolva közölte (i. ni. 57. old. 1. jegyz.), de az ablak átrajzolását ekkor elfelejtették. Karácsonyi Eble könyvéből (Karácsonyi i. m. I. köt. 488), Scherer pedig Karácsonyi monográfiájából (Scherer i. m. 1. köt. 477) vette át, s így történhetett, hogy az eredetiről apró részletében hiányosan lemásolt ábrázolás került bele mind a három műbe. 63 Karácsonyi i. m. I. köt. 341 — 342; Scherer i. m. I. köt. 285 — 286. 64 Eble i. m. 57; Scherer i. m. I. köt, 285. 63 Scherer i. m. I. köt, 299-300. G(! Uo. 300. 07 Az ábrázolást lásd: Scherer i. m. 1. köt. 301. Mogyoróssy J. (Ovula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban. Gyula 1858) a könyvének 96. oldalán közölt ábrázolást a 239. jegyzet szerint a birtokában levő eredetiről híven lemásolta. Ez a látkép a Seherer könyvében közölttel azzal a csekély különbséggel egyezik, hogy az alakok Mogyoróssynál teljesen hiányoznak. Ügy látszik ebből, hogy Mogyoróssy a várat és környékét valóban híven lemásolta, de az eredetin levő alakokat mégisesak elhagvta. 68 Jelzete: Oh. Károlyi-levéltár. Tervrajzok: T. 58. 69 Scherer (i. m. I. köt.) a könyve 341. oldalán közölt vízfest ményt a 477. oldalon — tévesen — mint Mogyorós synak a gyulai Városi Múzeumban levő színes rajzát említi. Ez a vízfestmény a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban ma már nines meg. Valószínűleg 1 944 — 45-ben veszet t el. ™HaanL.: BRTÉ 1 (1874-75) 13-28; Scherer i. m. I. köt, 333-334. 7

' A készítőre és a készülés időpontjára vonatkozóan bizonyos útbaigazítást ad a Károlyi-levéltárban levő vízfestmény hátlapján olvashat ó szöveg. Ide ugyanis a vízfestmény készülésénél kétségtelenül későbbi időben az alábbi szöveget írták rá: „festette 1749-ben Hueber Antal eapistranus barát, báró Harruckern Ferenc udvari miséző papja Békés Gyulán." Ugyanekkor a fölötte levő sor — ,,Gyulaier Schloss des Baron Haruckers" — régebbi szövegében a „Haruckers" szót „Haruckerns"-re javították át. A vízfrsi niénvt Voit /'. közölte először: Magyar Műemlékvédelem, 1959-1960. Bp. 1964, 258. old., 244. kép. 72 Scherer i. m. I. köt. 300. 73 A térképlapot közölte : Scherer i. m. I. köt. 425. — Az eredetiről készített, a várnál kissé elrajzolt részlet másolatát lásd: Veress i. m. 487. 74 Mogyoróssy i. m. 213 — 214; Karácsonyi i.m. II. köt. 157; Scherer i. m. 1. köt. 300. 75

Scherer i.m. II. köt. 277 — 278. 76 Gerő, Magyarországi várépítészet . . . 216, 225. "Balogh J., Magyar Művészet 9 (1933) 17; Uő., A késő gótikus és renaissance kor művészete. Magyar Művelődéstörténet. II. köt. Bp. é. n. 542; Uő., A magyar renaissance építészet. Bp. 1953, 6. 78 Menclová, D. : Művészettörténeti Értesítő 7 (1958) 101 — 102. 79 Uo. 80 így 1428-ban Filippo Maria Viscontitól Maróthi János bán antik módra készített páncélt kapott ajándékba: Balogh •/., Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. Bp. 1928, 4 — 5. 11* 163