Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
mi igen fontosnak tartjuk román kori, egyenes záródású falusi templomaink e vidéken való megjelenése, valamint a gótikus elemek korai jelentkezése szempontjából. Ä templom építési idejéből és abból a tényből, hogy a pannonhalmi apát építtette, az egyenes szentélyzáródású falusi templomok megjelenését a Balaton északi oldalán az 1224 (pannonhalmi templom újraszentelése) és az 1244-cs évek közé tehetjük (Kisapáti). Mivel ez utóbbi esetben koragótikus elemek is megjelennek a templomon, valószínűnek tartjuk, hogy ez a forma a tatárjárás után már ismert e vidéken. (A kis méretű gótikus ablak Pannonhalmán feltehetően már az ( >r< >s apát által megindított építkezés idején ismert elem. Ilyenfajta ablakokat ismerünk a templom északi oldalán, fent a ,,védőfolyosón". 34 ) Minden bizonnyal eredetileg három egyforma, szimmetrikus elrendezésű kis ablak volt a kisapáti templom déli falában, de a középsőt a barokk kori átalakítás idején vágott nagyobb ablakkal elpusztították. A templom alaprajza (166. kép) megegyezik az eddig említettekével, s a hajó északi oldalán később épített sekrestye reneszánsz bejárata elárulja, hogy e rész a XV—XVI. század fordulója táján épült. A Szent Kereszt-kápolna koragótikus ablakaival formailag némi hasonlóságot mutatnak a szigligeti A vasi-torony felső ablakai, bár azok rendeltetésük és helyük miatt más méretűek, arányúak. Mielőtt visszatérnénk az Avasi-templomromhoz, röviden megemlékezünk az egregyi középkori templomról is. Ez ugyan nem tartozott a XII. század elején a tihanyi vagy a pannonhalmi apátság birtokai közé, de a hajó déli falában levő két csúcsíves ablak és az egyenes szentélyzáródás miatt most a fent tárgyalt csoportba soroljuk e templomot. A templom építésének idejét — elsősorban homlokzati tornya alapján — az 1200-as évekre tették 35 (172. kép). Bár a torony ikerablakai, oszlopfői indokolttá teszik e korhatározást, a hajó déli falának ablakai —- egy harmadikat minden bizonnyal itt is elfalaztak — és az egyenes szentélyzáródás ellene mond annak. Amennyiben a templom műemléki helyreállítását megelőző kutatás alkalmával nem kerülnek elő korábbi, félkörös záródású ablakok, az építés idejét nemigen helyezhetjük a pannonhalmi építkezések (1215 — 1224) elé, hanem a kisapáti Szent Kereszt-kápolna pontosan meghatározott építésének korát is figyelembe véve, azt a XIII. század közepe táján kell keresnünk. Mint a fenti példa is mutatja, a XIII. század közepe táján a Balaton északi oldalán nemcsak a bencés birtokokon építenek egyenes szentélyzáródású templomokat, hanem - feltehetően a bencések példájára - más birtokosok területén is (Sarvaly, Nagykeszi, Sóstókál, Mámapuszta). A Dunántúl távolabbi pontjain is megtaláljuk ezt az alaprajzi formát e korban (Zalaszabar, Veszprém, Gizella-kápolna, Eehérvárcsurgó, Mánia). A veszprémi Gizella-kápolna helyén is feltételeznek egy korábban épült kápolnát. 30 A jelenlegi állapot, a 169. kép. A lebontott nemespéeselyi templom déli homlokzata és alaprajza 170. kép. A felsődörgicsei templom nyugatról
