Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

154. kép. A hajé) nyugati bejáratának fel (árasa kolostor élén állt. A nagy építkezés befejezését, a templom felszentelését 1224 novemberére teszi. Oros apát a pápa felszólítására 1215-ben járt először Itáliában a XII. egyetemes (IV. lateráni) zsinat alkalmával, amely a szerzetesi élet cisztercita szellemű megreformálásával foglalkozva, cisztercita vizitátorokat rendelt a bencés kolostorok szellemének megjavítására, Levárdy Ferenc rámutat arra, hogy a pápa minden bizonnyal ráirányította Oros apát figyelmét a környék cisztercita kolostoraira. Ezeknek a kolostoroknak szellemét, gazdasági rendjét és építőtevékenységét is megismerte a zsinat után, amikor a telet Montecassinóban töltve, meglátogathatta a ciszterciták 155. kép. Az „oltár" menzájának töredéke első településének 1 208-ban felszentelt templomát Fossanovában, és az akkor épülő Casamarit is.

13 Levárdy Ferenc gazdag történeti anyag alapján állítja elénk Oros apát személyét, aki a cisztercita szellemet és építészeti elveket Pannonhalmán meghonosította. Nem egyértelmű azonban állásfoglalása egy igen fontos kérdésben, timely véleményünk szerint nemcsak a pannonhalmi, hanem a Balaton északi oldalán ismert román kori templomok egy csoportjának építéstörténete szempontjából is lényeges. Az altemplom és az egyenes szentélyzáródás tekintetében több lehetőséget is említ. Véleménye szerint az egyenes szentélyzáródás lehet, hogy nem Oros apát építkezéséhez tartozik, hanem korábban épült. Ugy gondoljuk, hogy az általa összegyűjtött történeti adatok és a templom gondos vizsgálata magában rejti annak lehetőségét, hogy előbbre lépjünk e fontos kérdésben, még akkor is, ha talán ma még nem tudunk mindenre perdöntő bizonyítékot felmutatni. Levárdy Ferenc valószínűnek tartja, hogy az első pannonhalmi templomnak altemploma volt, és az egyenes szentélyzáródást is az első építkezés hagyományai közé sorozza, Ennek bizonyságaként említi az 1015-ben alapított pécsváradi és az 1055ben alapított tihanyi bencés apátság altemplomait, több, ezek hatósugarába tartozó egyenes záródású, falusi templommal együtt (pécsváradi Mindenszentek-kápolna, mániái, mecseknádasdi, a Tihanyifélsziget apátságtól függő falusi templomai, mámapusztai templom).

11 A mi véleményünk is az, hogy az első pannonhalmi templom altemplomos volt, de nem egyenes záródású, hanem félköríves, mint általában a magyarországi, korai székesegyházak és kolostortemplomok szentélyei (Esztergom, Székesfehérvár, Győr, Veszprém, Pécs, Kalocsa, Eger, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Pécsvárad, Zalavár, Somogy vár), kivéve a tihanyi apátság egyenes záródású altemplomát. A ciszterciták XIII. század elején épült templomai már egyenes (Bélapátfalva), vagy sokszög záródásúak (Kerc).

15 A pannonhalmi templom szentélyének keleti falán van egy olyan részlet amely erős kapcsolatot mutat az Itáliában járt Oros apát által látott cisztercita templomokkal. A szentély említett falán három szimmetrikusan elhelyezett, félkörívesen záródó ablak van, fölötte pedig egy nagyméretű körablak (161. kép). Fosst mova szentélyének végfalán hasonló elrendezésben találjuk az ablakokat, csak ott kissé magasabban helyezkedik el a körablak (162. kép). Ennek oka az, hogy az 1208-ban felszentelt cisztercita templomnak már nem építettek altemplomot, s így nem emelték meg a szentélyt oly mértékben, mint azt Pannonhalmán tették, a feltételezett, korábban épült altemplom miatt. A valamivel később épült bélapátfalvi cisztercita templom szentélyének végfalán lényegében hasonló elrendezést találunk, csak ott alul nem három, hanem két ablak van

16 (163. kép). Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a feltehetően Fossanovában is járt Oros apát az ott látottak alapján alakíttatja ki a pannonhalmi templom szentélyét. Ez az egyezés valószínűvé teszi, hogy a