Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Éri István: A nagyvázsonyi pálos kolostor

díszesebb alkotóelemei lehettek, hiszen kivitelük jó képességű — bár alighanem vidéki — fazekasmesterre utal. Előképeiket a XV. század közepén először a budai várban felállított lovagalakos kályhák csempéinek részbeni felhasználásával, de már Mátyás korában készült, az ún. angyali üdvözletes kályhához tartozó csempéken, jobban mondva azok külföldi anyagból ismert másolatain, párhuzamba állítható darabjain kereshetjük.

17 Feltűnő egyezést mutat egyik darabunkkal az egykori Figdor-gyűjtemény négyszögletes, zöldmázas, lovagot ábrázoló kályhacsempéje, nemcsak a vágtató ló alakjának egyezése, hanem a Mátyáskori budai kályháról adaptált jelenet fonatdíszes körkompozícióba való szerkesztése révén is.

18 Ez utóbbi jelenség— a szövegmaradvánnyal együtt bizonyítja, hogy a pelikános csempe is az angyali üdvözletes kályhák köréhez tartozhatott, bár ilyent Budáról egyelőre nem ismerünk. Mindkét mintájú csempe előfordul viszont svájci várak leletanyagában ugyancsak körkompozícióba szerkesztve, négyzetes keretelésbe foglaltan.

19 E példányok összevetése során szinte szemmel láthatóan érzékelhető az a folyamat, ahogyan a ló és lovas alakját a belső körkeretelésbe szorították, még ha ez bizonyos csonkításokkal járt is. Innen már csak egy további lépést jelentett a szögletes keretelés elhagyása, ami a vázsonyi darabok jelegzetes sajátossága. Talán éppen az itteni csempéket készítő fazekas módosítása volt mindez.

20 A vázsonyi csempék egyelőre csak külföldi múzeumokban fellelhető analógiái, véleményünk szerint, egyáltalán nem jelenthetik azt, hogy a hasonló, a Mátyáskori kályháról másolt darabok eredetileg nem Magyarországon készültek. így a két pálos kolostori típust is nyugodtan sorolhatjuk a budai angyali üdvözletes kályha vidéki fazekasainkra gyakorolt hatásának példái közé.

21 G6. kép. Kályháésempe előlapja A konyhával szomszédos helyiség északi falán egy kisebb falifülke nyomai voltak kivehetők, amely alighanem egy lőrésszerű ablaknyílás kereteléséül is szolgálhatott. Közvetlenül a feltételezett ablak alatt, a fal külső síkjától kb. 4 5 m-es körzetben találtuk az említett, 30—50 cm vastagságú szemétréteget. Ebből igen sok edény-, valamint szürkére és pirosra égett tál alakú kályhaszemtöredék mellett harmincnál több pénzdarab, továbbá számos apró használati tárgy került elő. Ez alkalommal csak a kiemelkedőbb értékű tárgyakról adhatunk vázlatos áttekintést, az anyag többi része restaurálatlan. 67. kép. Kályhacsempe oromdísze