Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Détshy Mihály: Az Országos Műemléki Felügyelőség keretén kívül végzett 1959-1960. évi műemlék-helyreállítások

ban, amelyek új szociális, kulturális, közigazgatási vagy idegenforgalmi létesítmények építését csak az esetben engedélyeznék, ha ezek a rendelkezésre álló, felhasználni lan kastélyokban nem helyezhetők el az Országos Műemléki Felügyelőség, sőt az Építésügyi Minisztérium hatáskörét is meghaladja. Megnyugtatóan halad az egyházi műemlékek egyre nagyobb mérvű helyreállítása. A hathatós állami tamotás mellett komoly jelentősége volt annak, hogy az egyházi hatóságok többsége megalakította művészeti tanácsadó szervét, egy-egy rátermett építésszel megoldotta a helyreállító tevékenység irányítását és ellenőrzését. Sőt, a legnagyobb gondot okozó állványozási probléma megoldására egyes egyházmegyék állvány készlet et szereztek be, és ezt folyamatosan az igénylő egyházközségek rendelkezésére bocsátották. Az utóbbi két évben részleges vagy teljes helyreállításra került száznál is több műemlék-templom közül csak a legfontosabbakat említhetjük meg. A középkori vagy ilyen eredetű templomok munkálatai közül a legjelentősebbek voltak: a bodrogkeresztúri r. k. templom (terv: ifj. Horváth Béla) tető- és homlokzathelyreállítása, a feldebrői r. k. templom homlokzattatarozása, a nógrádsápi r. k. templom tetőmegújítása (terv: Pázmándy István), a szerencsi ref. templom tető- és homlokzathelyreállítása (terv: ifj. Horváth Béla), a szombathelyi volt ferences templom homlokzatrestaurálása, az újabb kori bántó díszek eltávolítása, a gótikus nyíláskeretek s lábazat bemutatása (terv: Vákár Tibor), és a kecskeméti volt ferences templom homlokzathelyreállítása (terv: Juhász Ístván). Középkori részletek feltárására vezetett a neszmélyi ref. templom torony-helyreállítása és — meglepő módon — a móri r. k. kistemplom neogótikus épületének homlokzattatarozása (a falak alsó része gótikusnak bizonyult). Meg kell jegyezni, hogy a középkori templomoknak és más ilyen korú műemlék-épületeknek az Országos Műemléki Felügyelőség szervezetén kívül történő helyreállítása általában nem megnyugtató. A középkori faragványok, festett vakolatok gondatlan szétrombolására, feltárt részletek újra eltakarására kerülhet sor; s maguk a kiviteli módszerek, amelyeket a szokványos építőipar alkalmaz, nem felelnek meg ilyen épületeiméi. A továbbiakban ilyen épületeket lehetőleg csak a Felügyelőség szervezetével lenne szabad restauráltatni, vagy legalább annak állandó művezetését a kivitel folyamán biztosítani. A későbbi korok jelentősebb városi templomainak munkálatai közül megemlítjük a hatvani r. k. plébániatemplom, a pécsi egyetemi templom, a kecskeméti r. k. plébániatemplom, a székesfehérvári volt ferences templom, a zalaegerszegi r. k. plébániatemplom és az esztergomi belvárosi plébániatemplom homlokzathelyreállítását, továbbá a debreceni ref. kistemplom toronytatarozását. A falusi templom-helyreállítások közül említésre méltó a simontornyai r.k. templom, a vértesaesai réf. tem,plom, a táci ref. templom (itt XVH—XVIII. századi homlokzatfestés töredékeit találták), a pétervásárai korai romantikus r. k. templom, a ráckevei copf r. k. templom, a budaörsi r. k. templom, továbbá a nagybörzsönyi és a tápiószentmártoni ev. templom, végül a szilvásváradi klasszicista körtemplom tatarozása. A súlyosabb háboréis rombolásokat tüntették el a székesfehérvári felsővárosi r. k. templom és a mezőkövesdi r. k. plébániatemplom tornyainak helyreállításával. * Az elmiilt két óv műemlék-helyreállításai számban ós minőségben egyaránt nagy haladást mutatnak az előző évekhez viszonyítva és biztatóak a jövőt illetően is. Az elkészült munkák eredményeikkel és hibáikkal egyaránt tanulságul szolgádnak a tervezőknek ós a kivitelezőknek, nem utolsósorban pedig a Országos Műemléki Felügyelőségnek. A következő években számolhatunk a műemlék helyreállítások számának további növekedésével, hiszen kormányzatunk — felismerve a műemlékek kulturális jelentőségét — 1961-től kezdve az eddigi támogatáson felül további jelentős összegeket biztosít műemlékbe! y reá 11 í tásókra. Détshy Mihály