Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Jelentések - Sallay Marianne: Műemléki nyilvántartás - Voit Pál: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról

248. kép. Franz Anton Hillebrand és Joseph Hillebrand: A gyulai Haruckern-kastély 17(31—62. évi bővítési terve. Főhomlokzat a kápolnával (OL. Károlyi-nemzetség levéltára) brand-terveknél is vetnünk, mint a barokk kor építési irodáiban szinte névtelenül meghúzódó, bérdíjas rajzolók és a siker fényében csillogó vállalkozó-építészek némelyike esetében. Joseph Hillebrand rajzolói kézjegyével több oltár ós templomberendezési tárgy terve is fennmaradt. Ezek a késő barokk jellemző hazai, klaszicizáló formakincsét tolmácsolják, s feltehetően a gyulai kegyúri templom számára készültek. A Dunántúlon is kirajzolódnak egy eddig alig tárgyalt építési iroda körvonalai. Ez Hofstädter Kristóf vezetése alatt működött. Keszthelyen, a Festetiehek birtokközpontjában futottak össze ennek a most megismert feudális építőszervezetnek szálai. Hatóköre azonban messze terjedt. A keszthelyi kastély, városháza, megyeháza, az Amazon-szálloda ós sok más épület Hofstadtertől származó tervén kívül, az 1780-as évektől kezdve; Rantz János György és Römisch kamarai építész nevével is gyakran találkozunk a Festetich-levóltár gyűjteményében. A Dessewffy-levéltárból eddig leginkább az edelónyi kastélynak a XVIII. század második felében történt bővítésével és berendezésével kapcsolatban ömlöttek bőven a művészettörténeti értékű adatok. Az ott szereplő számos egri kismester neve és személye a kiadás előtt álló Heves megyei Topográfia számára jelentős. A -F'eZZwer-kérdéshez kapcsolódik a Tatán 1798. augusztus 14-ón kelt s a csákvári kastély alaprajzát ábrázoló vezérterv. A tervet — Fellner özvegyének kezével a második férjtől, Grossman?) József tatai építésztől örökölt cég nem kevésbé tehetséges építőmestere — Gött Antal írta alá. A kastélyon levő emléktábla szerint azt alapjaiból építtette Eszterházy János 1781-ben. Az építész nyilván már Grossmann József volt, aki 1780-ban, Fellner halála után, a nagy tatai építőmester irodáját átvette. Az az adat, amely szerint a csákvári kastélyt Fellner építette már 1760 és 1765 között, minden támpont nélkül való.

4 Gött terve a Grossmann-fóle kastély nagyszabású kiépítését irányozta elő; hátranyúló emeletes oldalszárnyakkal, amelyekhez — Fertődhöz hasonlóan — a cour d'honncurt ívesen bekaroló földszintes melléképületek csatlakoznak. A ma is álló kastély 1823-ban végzett klasszicista átépítése a Gött-fóle gondolatot csak szerény mértékben követte. A hazai barokk kutatás újabban ismét vizsgálta az idegen eredetű mesterek mellett a magyar építtetők szerepét, és a barokk építészet honi vonásainak kialakításában véghezvitt tevékenységük fokozottabb ábrázolása249. kép. Gött Antal: A csákvári Eszterházy-kastély kiépítési terve. 1798 (OL. Tatai Eszterházy-levéltár) 17* 259