Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

237. kép. Az egri extrinitárius templom északi kereszthajójának boltozatrendszere a helyreállítás után Alig rendezkedett be a volt kolostorépületbe a katonai élelmezési raktár, a Hadikincstár megbízásából egy Milancs nevű hadmérnök érkezett 1807ben Egerbe, hogy az épületnek katonai laktanyává való átépítéséről a városi hatóságokkal tárgyaljon. A város a laktanya létesítése által mentesült volna a kvártélykötelezettség alól. Ezért a lakosság örömmel vállalt önkéntesen is anyagi áldozatot az átépítés céljára.

68 így született meg az egri fehér barátok kolostorában az ún. „Rossztemplom-kaszárnya", amely 1945-ig állott fönn ebben a minőségében. A fenntartás a Hadikincstár kötelessége volt, amely azonban csak bizonyos állagmegóvási tevékenységre szorítkozott.

69 A ,,Rossztemplom" még egyszer visszanyeri egyházi funkcióját, 1830-ban, a Hild József által tervezett főszékesegyház építkezéseinek idején.

70 Az uralkodó rendeletére a Hadikincstár ideiglenesen visszaadja a templomot istentisztelet céljára, s azt rövidesen kimeszelik és kitisztítják.

71 1830. november 2-án megkezdik a Telekesy-féle barokk székesegyház lebontását. Bár az új főszékesegyházat 1837. május 6—7-én Pyrker érsek felszenteli, a belső berendezési munkák mégis 1846-ig tartanak.

72 Közben Streimmelwöger Mihály egri kőművesmester készít ismét az extrinitárius templomról alaprajzi felvételeket. A négy lap a földszint és az emelet alaprajzát, metszeteit, ill. helyszínrajzát örökíti meg. Közülük a II. 18/a és a TL 18/d jelű fölül az épület különböző keresztmetszeteit, alul az emelet alaprajzát ábrázolja, mégpedig olyan állapotban, amint a nyugati szárnyból már egyetlen hosszú termet alakítottak. A II. 18/c jelű a földszint, a melléképületek és a kert kerítőfalait mutatja, olyan kiépítésekkel és átalakításokkal, amelyek Zwenger József 1794. évi tervén szerepeltek. Streimmelwöger eme - 1838—39-ben felvett — rajza bizonyítja, hogy Zwenger átépítése, ha nem is azonnal, de legkésőbb a katonai raktár berendezésekor megvalósult. A negyedik lap — az előbbiekhez hasonlóan — az 1838 —39-es évszámot viseli.

73 Hátlapját a „Trinitárius rossz templom átalakításai terve 1847. Streimmelwöger" jelzéssel látták el. Az ötödik lap már nem felvételi rajz, hanem valóban terv, és az extrinitárius templom homlokzatának teljes átépítését, ill. annak klaszszicista stílusban történő kiépítését ábrázolja. A terv művészettörténeti szempontból is figyelemre méltó, mert Streimmelwöger Mihály egri építőmester képességeit is jól tükrözi.

74 A tervezett, hullámzó vonalú barokk homlokzatot a mester