Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

231. kép. Az egri extrinitárius templom helyreállított tetőzete dél felől me keire áldást osztó Szent Jakab érdemel még ikonográfiái szempontból figyelmet. Nyilvánvaló, hogy az összeírt képek között számos olyan volt, amely a tűzesetet átvészelte és még a korai berendezéshez tartozhatott. így feltehető, hogy Ince egri trinitárius festő képei is most kerültek kótyavetyére.

34 A kolostor könyvtárában 351 könyvet találnak, összeírják a rendtagok celláinak bútorzatát, sőt ruhaneműit is. A berendezési tárgyak közül valamely vasból készült állóóra (?), „Stand Uhr von Eisen", 7,3 rajnai forintért került új gazdája kezére. Még egy kisebb, de értékes óra, valamint egy 13 rajnai forintos nagyméretű óra is szerepel a dobrakerült holmi között. Ott szerepelt továbbá egy fafeszület, és a „Boldogságos Szűzanya" fából faragott szobra, valamint két vörös zászló 6 rajnai forint értékben. Mesterségbeli szempontból érdekes a szerzetesi asztalosműhely szerszámfelszerelése. A munkaeszközök között 23 különféle vésőt találunk (cestra seu Véső). Ez az adat azt mutatja, hogy a műhely finom asztalosmunkákat is készített.

35 Ugyanakkor összeírják a trinitáriusok borpincéjét, a Cifra hóstyai és a Szent János hóstyai majort, valamint a galagonyási szőlőt. Az épületek és ingatlanok összértéke — az utóbb említett szőlő nélkül — 26 466 rajnai forint volt. Az okmányt 1785. március 6-án Kilián István, Eger püspöki város szenátora és Pély Nep. János a püspöki város nótáriusa pecsétjeikkel hitelesí tették.

36 A leltározó bizottság 58 napon át dolgozott a trinitáriusoknál.

37 Vezetője Povolny János egri kőművesmester, a líceum egykori főpallérja volt.

38 A trinitárius épületkomplexumról ez idő tájt készített mintaszerű felmérési rajza a hajdani állapot leghitelesebb tanúja.

39 Az alaprajz boltozatrendszerei a konvent korai építési periódusait tükrözik. A fi ók boltoz at os refektórium, a káptalanterem, a konyha és a tárházak, valamint a kerengő folyosó dongás keresztboltozatai feltételezhetővé teszik, hogy a kolostor már a templom alapkőletétele előtt nagy részben felépült. Az emeleti folyosóknak a templom hosszhajója mellett és azzal párhuzamosan futó szakaszai hevederes csehsüvegeikkel igazolják, hogy a quadratúra emez — negyedik — oldala épült utoljára. A templom alaprajzában az oltárok oszlopállásai is láthatók. Ekkor a szentély bal oldalán kisebb depizitórium állott, ahonnan a diadalív pillérjébe rejtett lépcsőn át a szószékre jutottak. A földszinti alaprajz jobb oldalán húzódó istállóépület, a kőfallal kerített udvar és az épületek mögötti veteményeskert a legújabb időkig érintetlen együttest alkotott. A leltározók között ott találjuk az egri kézművesmesterek legjobbjait, 15* 227