Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

229. kép. Az egri extrinitárius konvent romjai 1958-ban nyosan összefügg a gyulafehérvári egykori trinitárius templom berendezésével is.

27 A sekrestye díszes kézmosómedencéjét Duffech márványfaragómester készítette 1788-ban, Rozsnyóról hozatott márványból. A szerzetesek és a művész között anyagi természetű nézeteltérés keletkezett. Utóbbi Eszterházy Károly püspökhöz fordul közbenjárásért. Magyar nyelvű beadványában elmondja: ..Történt azonban, hogy a munkának Obrizát [tervrajzát] megváltoztatván eő Atyaságok, nagyobb és szebb munkát kelletett tennem, mintsem az alkuban volt." Követelésének egy részét sikerült is megkapnia, s az 1779. augusztus 12-én kelt számlát mint „Johann Duffech Steinmetzmeister" nyugtázta.

28 1780-ban Röchell Antal könyvkötő számláját fizették ki a barátok. 1782. február 20-án Quirinus atya, a konvent,, minist ere" szerződést kötött Witt mann János egri képíróval a templom Szent Kereszt oltárának aranyozási munkáira. Az oltár azonos a templom déli kereszthajójában 1960—61-ben az Országos Műemléki Felügyelőség által feltárt — zöldes és sárga színekben pompázó műmárvánnyal borított —- oltárépítménnyel, ill. annak a helyszínen maradt architektúra jávai. A közreadott magyar nyelvű szerződés alapján a teljes oltárra és annak művészi felszerelésére hiteles támpontokat kapunk. A szerződés egyben jellegzetes példa arra is, hogy a barokk kor munkáltatója és munkavállalója —• de főként az előbbi — mily részletező gondossággal rögzítette követeléseit.

29 A templom művészi díszítése lassan a befejezéshez közeledett. Csupán a két torony állott továbbra is csonkán, a főpárkány magasságáig emelkedve. A változatos kialakítású homlokzat azonban így, tornyok nélkül, nem tükrözte az épület belső szépségét. Az elkövetkező események is útját állták annak, hogy a homlokzat •—• mint a magyarországi barokk művészet egyik figyelemre méltó és hatásos alkotása •— művészetünk történetében elfoglalhassa az őt méltán megillető helyet. II II. József császár rendelete, amellyel a trinitáriusok szerzetesrendjét is feloszlatta, 1784. január 16-án érkezett meg az egri konvent házába. Az intézkedés meghagyja, hogy a szerzeteseknek öt hónapon belül el kell hagyniok a rendházat. Pénzértékeik a Vallásalapot illetik, a konvent ingóságait pedig árverésre kell bocsájtani.

30 Két nap múlva megjelent náluk Markolt Ferenc, Heves és 15 Magyar M ttemlékvédelem 225