Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

218. kép. Lietzner János megyei geometra 1784. évi helyszínrajza a trinitáriusok fundusáról nak látszott a konvent és a kert létesítésére. A püspök bőkezűen hordatta az építési anyagokat, s az alapok ásásánál török temetőre bukkantak. A csontokat újra eltemették, a sírköveket pedig felhasználták az építkezésnél." A források csupán az alapkőletételről emlékeznek meg, az építés története ismeretlen. 1719. április 26-án ünnepélyes körmenet vonult a Szentháromság-kápolnától, s a .püspök több vértanú-ereklyével együtt letette az alapkövet.

7 Az ereklyéket fedő érclapon hosszú felirat volt. A kolostornak nyilván csak egy szárnya készült el ebben az időben, amely feltehetően a mai szentélyre derékszögben húzódott. Bizonyosnak látszik, hogy később építették ki a templommal együtt négyzetet alkotó quadratúrát. Bizonyos az is, hogy a rendház 1735 körül már nagyjában állott, és annak díszítésére is gondolhattak. Tudjuk ugyanis, hogy Ince trinitárius szerzetes-festő ekkor az egri rendházban működik. A későbbi időben felvett leltárak feltűnően sok festményt soroltak föl, s ezek részben bizonnyal az ő munkásságáról is tanúskodtak. Erdődy püspök ekkor 26 festményt rendel meg Ince festőnél.

8 Az 1739-ben létesített 400 rajnai